Kérdés:
Elsõ gyermekemet császárral szültem. 5 napos terminustúllépés után a reggeli manuális vizsgálat során megrepedt (vagy repesztették) a magzatburkot, és a szülés elindult. A zselé nem hozott eredményt, elkezdõdött az Oxitocin infúzió. 10 óra alatt értem el 2-3 cm tágulást, majd itt fertõzésveszélyre hivatkozva végezték el a sectiot. ( Úgy tudom, 20-24 óra megengedett a protokoll szerint) Rendkívül negatív élmény volt, a tágulás elégtelenségét is arra vezetném vissza, hogy hajtottak, mint lovat a vurstliban. Többször vizsgáltak közben, ami szintén nem javallott ebben az esetben. A magzatvíz tiszta volt, és a szívhangok is jók, a baba 9-10-es Apgarral született. Szerettem volna még pár óráig kitartani, de megijesztettek a fertõzésveszéllyel. Tanácsát kérném, hogy legközelebb mit tegyek, és mit ne, hogy elkerüljem az ismételt császárt, és Ön szerint érdemes lett volna tovább várnom?

Válasz:
Utólag eldönteni, hogy volt-e komoly fertõzésveszély, nem tudom.
Feltételezhetem, hogy a kollegák kellõ megfontoltsággal döntöttek úgy, hogy a szülés nem a kellõ dinamizmussal halad, ezért magzati érdekbõl a kisebb kockázat a császár. Ma az egészségügy inkább a "túl óvatos" szemléletet képviseli, a császár-frekvencia többszöröse a pár évvel korábbinak. Átlag minden 6-7. szülés így fejezõdik be...
A 20-24 óra egyrészt régi klasszikus elv, amely általában  ma már csak álló buroknál elfogadható. Elfolyt víznél általában 12 óra alatt vagy érdemi haladást kell elérni, vagy mérlegelni a késedelembõl fakadó kockázatokat.
Úgy gondolom, a szülésindítás nem volt éppenséggel sikeres. Általában elõször szokás gyógyszeresen "érlelni" a méhszájat (pl. zselé) és jó reakció esetén javasoljuk a burokrepesztést. A magzat állapotát persze minden terminus túllépés esetén szorosan monitorizálni kell (CTG, magzati ultrahangos keringésvizsgálat, stb).
Nem akarom elszomorítani, de az Önt immár terhelõ elõzetes császár többszörösére növeli az újabb mûtét esélyeit. Egy megoldás van: ha a szülése rendben megindul és megy, mint a karikacsapás... Reméljük, része lesz benne.

Dr. Nagy László