Kérdés:
"Ez
a módszer azon alapul, hogy a férfi (Y kromoszómát tartalmazó)
sejtek általában mozgékonyabbak. A tapasztalatok szerint (
vigyázat, ez statisztika és az életben nem minden esetben
eszerint történik,
de többségében igaz!), a pete kilökõdését (ovuláció)
megelõzõ 24 órában történt együttlétekbõl inkább fiú,
az ovulációt követõ 24 órában inkább lány magzatok
fogannak. "
Ezt
nem teljesen értettem. Én úgy képzelem, hogy ha a "fiú"
sejtek gyorsabbak, mozgékonyabbak, a "lányok"
lassabbak, akkor a pete kilökõdése utáni együttlét esetén
a lány valószínûsége Ön szerint nagyobb, de akkorra (mire
a "lányok" odaérnek) már nem lesz jelen az érett
petesejt vagy a "fiúk" már megelõzték õket.
Hallottam még egy dolgot ezzel kapcsolatban, miszerint a baba
nemét a hüvely savas illetve lúgos kémhatása is befolyásolja.
Tudna ezzel kapcsolatban is felvilágosítást adni? |
Válasz:
Önnek igaza van! Egy dolgot nem írtam le: nevezetesen, hogy a
fiú spermiumok "esendõbbek", tehát rövidebb az élettartamuk
( Úgy is mondhatnánk: a természet a nõi nem pártján
áll: férfi gén nélkül a szervfejlõdés spontán nõi irányban
indul - ld. Turner {XO} szindróma, ahol nincs párja az anyai génnek)
Általában
is igaz: több fiú születik és felnõtt korra egyenlítõdik
ki a különbség: merthogy a fiú magzatok esendõbbek. Szóval:
ki a "gyengébbik nem ?...
A
savas pH-ról: ezt azért nem venném komolyan. A hüvelyben
savas a vegyhatás, nagyjából pH 3,5 körül. Az ondó lúgos,
úgy 8 körül. Ha a hüvely vegyhatását savi irányban
eltoljuk: a spermiumokat elöltük. Ezen alapult nagyon sok
'hagyományos' típusú fogamzásgátló, pl. számos hüvelygolyó
és az un. C-film is...
A
fogamzás szempontjából lényeges, hogy a spermiumok át
tudjanak hatolni a méhnyak nyákos (zselészerû)
anyagán. Ennek átjárhatósága a nõi szervezet hormonhatásain
múlik. Hallgasson rám: az ecetet el kell felejteni! (öreganyáink
még hittek benne, de õk nemcsak a terhességet hordták mezõgazdasági
munkák között, de aratás közben szültek, aztán
visszamentek a cséplést végigcsinálni...)
Dr. Nagy László
|
|