Kérdés:
25 éves
vagyok, terhességem 20. hetében járok! Kb. 3 hete elõször történt,
hogy a férjemmel való együttlét után bekeményedett a
hasam! Azóta ez egyre többször megtörténik! Elõfordul,
hogy félóránként alig fél percre, vagy 5 percenként, de
valamikor csak egyszer-egyszer érzem. Viszont azt megfigyeltem,
hogy az idõ elõrehaladtával sûrûbben jelentkeznek ezek az
összehúzódások!
Elmondtam panaszomat a kezelõorvosomnak, aki azt mondta, hogy
ez lehet a koraszülés elsõ jele! Megvizsgált, de a méhszájam
zárt, ezért azt mondta, hogy nincs veszély. Sok pihenést ajánlott.
Ma viszont felhívtam a magyarországi orvosomat, aki sötétebben
festette le a helyzetemet! Azt mondta, szedjek Pipolphent és
No-Spát, és ha egy-két napon belül nem múlik el, akkor
jelentkezzek az orvosomnál: valószínû, hogy infúzióra lesz
szükségem! Ezek a keményedések nem járnak fájdalommal, más
panaszom nincs! Nemrég volt egy autóbalesetünk, amiben igaz
nem sérültem meg, de arra gondoltam, hogy akkor megrándulhattam,
esetleg azért jelentkezik többször a panaszom. Félek,
nem szeretném, ha probléma lenne! Próbálok minél többet
pihenni, feküdni!
|
Válasz:
Két dolgot el kell különíteni. A terhes méh
igenis nem alvó állapotban van: koraterhességben naponta több
ezerszer "összerándul", mintegy segít pumpálni a vért.
A terhesség elõrehaladtával a méhizmok összehúzódása a
teljes rendszertelenségbõl halad az egy centrumból kiinduló
ingerület által létrejövõ valódi összehúzódásig, ami
szüléskor a méhszájat kitágítja.
Ezek az un. Braxton-Hicks kontrakciók, amelyek 5-20 Hgmm
belsõ nyomásfokozódást eredményeznek, rendszertelenek, a
terhesség elõre haladtával erejük nõ. A gyakorlati megítélés
alapján jellemzõjük, hogy a méhszájat lényegében érintetlenül
hagyják. Elõfordulásuk természetesen nõ traumák, pszichés
stressz, fizikai megerõltetés hatására és innen sokszor észre
sem vehetõ az átmenet a méhszáj nyílása felé vezetõ útra.
A gyakorlat számára tehát két dolgot kell szem elõtt
tartani: a várandós kismama nyugalomba kerülését (nemcsak a
fekvés, de a testi, szellemi pihenés állapota a fontos) és a
panaszok függvényében a méhszáj idõszakos ellenõrzését.
HA a panaszok csökkenek és a méhszáj is változatlan: nyert
az ügy. HA a görcsök látszólag megvannak, de a méhszáj
teljesen zárt marad: az un. irritábilis méh esete fordul elõ:
elsõsorban nyugtatók adása javallt. A PIpolphen jól használható,
a Nospa-t magam részérõl nem javaslom, mert a méhszájra is
lazító hatású lehet. Átmenetileg a terhesség utolsó hónapja
elõtt Seduxen is adható.
Infúziós kezelés indikációja nem a panasz, hanem a méhszáj
állapota. Ez objektív. A panaszok jó része orvosolható az
által is, ha gyógyszer nélkül, pusztán emberi szó erejével
felderítjük és orvosoljuk az ilyenkor zömmel lelki problémát.
Az autózást pedig minimalizálni javaslom. A leírtak egyébként
bíztatóak arra, hogy a probléma csak átmeneti, tehát a
harangokat nem félreverni, hanem félre- tenni!
Dr. Nagy László
|
|