Válasz:
A gynevac egy, a tejsavbacillusból elõállított
vakcina. Kerülve a túlzott tudományosságot: ismereteink (és
vágyaink) szerint erõsíti az immunrendszert, véd bizonyos
fertõzõ ágensek ellen, amelyek a hüvelyben-méhnyakban meg
tudnak telepedni.
Ennyi objektíve le is vezethetõ, de valószínû, hogy ennél
több rétû a hatása. Persze nem csodaszer; kerülje az ezt állítókat.
Heti egy injekció, a kúra öt ampullából áll, ára nagyjából
ugyanennyi ezres. A Tb nem támogatja az árát.
Az olyan, ismeretlen eredetû fogamzóképtelenség eseteiben
mutatta eddig a legjobb hatást, ahol: 1. a férj kielégítõ
spermafunkcióval rendelkezett, 2. az asszonynak normális ovulációs
ciklusai voltak, 3. a méhkürtök vizsgálatilag átjárhatóknak
bizonyultak, 4. a hüvelybõl semmi durva kórokozó nem volt
kimutatható: egyszóval, ahol látszólag minden rendben van, mégsem
jön létre fogamzás.
Két dolgot azonban még hozzá kell tenni:
a. maga a petesejt a kilökõdés után alig 24 órát él, tehát
az ovulációt megelõzõ 12 és követõ 24 órás idõszak
(havonta tehát alig 36 órás periódus) kecsegtet érdemben
fogamzással. Ezen idõszak elõtt, már csak a hite szerint erõsebbik
nem érdekében is célszerû pár nap szieszta, tilos a forró
fürdõ, a szûk nadrág.
b. a lelki állapot perdöntõ lehet: sem a családi, hivatali
traumák, sem a görcsös akarás nem kedvez a fogamzásnak. Háborúkban
az asszonyok sokszor nem is menstruáltak, amíg katona férjükrõl
hírt nem kaptak. Volt család, ahol (mint utólag kiderült: a
zsarnok) anyós halála vezetett az egyébként egészséges házaspárnál
a terhességhez. (No comment, de aktív közremûködés nem
javallt!)
Dr. Nagy László
|