További neuralgikus (felesleges?) beavatkozások
Dr. Csákány M. György

           
1. Tágítás kézzel és ezzel kapcsolatosan a  méhszáj varrása

A méhnyak a szülés megindulás elõtt egy kb 3 cm hosszú és kb  3 cm átmérõjû henger, melynek közepén 2-3 mm átmérõjû csatornácska van. A fájások hatására ez a henger elõször megrövidül, azaz belülrõl tölcsérszerûen tágulni kezd, (ez a belsõ méhszáj) majd mikor a tölcsér csúcsa eléri a henger külsõ szélét, amit külsõ méhszájnak nevezünk, akkortól számítható a méhszáj tágulása. Eddig az ideig arról beszélünk, hogy a „cervix” (nyakcsatorna) felszedõdött, másként: kifejtõdött. Ettõl kezdve a fájások hatására már a „méhszáj tágul”, amit itthon, hagyományosan „ujj”-ban mérünk. Van „egy ujjnyi” … „4 ujjnyi” méhszáj. Ideálisan a „kifejtett cervix, két ujjnyi méhszáj” tekinthetõ egyértelmûen megindult szülésnek, eddig a szülés látens fázisáról van szó, eddig akár fájások nélkül is el lehet jutni, többedszer szülõknél ez elég gyakori.

            Ha a fájások „jók”, akkor 1-2 óránként a méhszáj egy-egy ujjnyit tágul, majd belépünk a szülés harmadik fázisába, melynek elején azt mondjuk, hogy a „méhszáj eltûnt”, azaz a tapintáskor már csak a magzat koponyáját érezzük, méhszájat külön már nem. Ha a koponya „lejön” „nyomathatunk” ...

            A tágulási szakban, tehát „egyujjnyi” és eltûnt méhszáj között, van lehetõség arra, hogy a méhszájat ujjal is tágítsuk. Hatására a méhszáj gyorsabban tágul, a szülés gyorsabban halad. Az ujjal történõ tágítás valóban igen fájdalmas, célja a természetes tágulás meggyorsítása, de gyakrabban jár az egyébként körkörösen táguló méhszáj aszimmetrikus, legtöbbször 3 és 9 óra irányában történõ berepedésével. A sérülés veszélye miatt nem tartozik a szakmailag támogatott eljárások közé, bár kétség kívül néha hasznos, sõt ha úgy gondolkodunk, hogy a szülés idejét megrövidíti, akkor fájdalmassága ellenére akár fájdalomcsillapító eljárásnak is nevezhetnénk (rövidebb ideig tartó szülés „fájás spórolással” jár).

A magzat, majd a placenta megszületése után kezdõdik a lepény utáni (postplacentáris) szak. Ekkor helyes (kötelezõ) un. hüvelyi feltárást végezni, melynek során steril körülmények között megtekintjük a méhszáj állapotát, mely a szülés után általában egy 3-4 cm hosszú henger, melynek közepén kb. 2-3 cm csatorna vezet a méh üregébe. A henger külsõ széle nem más, mint a külsõ méhszáj (ami a vajúdás alatt „eltûnt”), és ideális esetben körkörös és sérülésmentes. Ez az ideális helyzet azonban ritka. Gondoljuk meg, hogy a méhszáj kb. 6 óra alatt tágult 2cm-rõl 10-cm-re, hogy a magzat átférjen rajta. A spontán tágulás is gyakran okoz sérülést, általában 3 és 9 óra irányában, melyet, ha 1 cm-t meghalad érdemes „megvarrni”. Ha ezt a sérülést nem látjuk el, késõbb komoly panaszokat okozhat, és a következõ terhesség alatt koraszülés okozója lehet. Ugyanilyen sérülést okozhat (jóval gyakrabban) a méhszáj ujjal történõ tágítása is, ellátása ugyanúgy történik, mintha ez a sérülés spontán alakult volna ki.

2. Méhkaparás a szülés után.

            A lepényt, megszületése után alaposan meg kell vizsgálni, hogy hiánytalan-e, és a burkok is hiánytalanul eltávoztak-e a méh üregébõl, mert ellenkezõ esetben, a méhben visszamaradt részek erõs vérzést, késõbb súlyos gyulladást, gyermekágyban lázas állapotot okozhatnak. Ezért, ha a lepény egyes részeinek visszamaradására van gyanú, un. méhûri betapintást kell végezni, amit, mivel igen fájdalmas dolog, altatásban célszerû csinálni. Bár a lepény és a burkok alapos megtekintése elegendõ módszer, de tudomásom szerint sokan a hüvelyi feltárás során kürettkanál felhasználásával is meggyõzõdnek arról, hogy, nem maradt-e vissza lepény, vagy burokrészlet. A szülés utáni „méhkaparásra” külön eszköz is van, amit Bumm (német nõgyógyászról) kanálnak hívnak. Hasonló a küretkanálhoz, de jóval nagyobb és nem éles. Használata szintén nem tartozik a támogatott szakmai eljárások közé, veszélyei nem jelentõsek Valóban a túlbiztosítás módszere, de a fertõzés veszélyt nem növeli. Fájdalmas beavatkozás, de az okozott fádalom, a tapasztalat szerint a „hüvelyi feltárás” egyéb szintén fájdalmas manipulációi közül nem rí ki.

            Itt jegyzem meg, hogy amennyiben a szülés epidurális érzéstelenítésben zajlik, sem az ujjal történõ tágítás, sem a hüvelyi feltárás és méhkaparás nem okoz fájdalmat.

Dr. Csákány M. György
oszt.vez.fõorvos
Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház



Neurotikus beavatkozások a szülés során
Neurotikus beavatkozások a szülés során 2.

2003.03.22