| |
Mottó:
Elveszíteni
két babát, majd nyugalommal bevállalni a következõt úgy, hogy az
ember azt sem tudja, hogy lesz-e valaha is egészséges gyereke, nagyon
nehéz.
Két
terhességem volt eddig, sajnos mind a kettõt meg kellett szakítani.
Az elsõ terhességnél a koponyatetõ hiánya miatt, ami a 11. héten
derült ki, a másodikat pedig azért, mert a 11. heti UH-on kiderült,
hogy a baba elhalt kb. 1 héttel az elõtt. 30 éves vagyok, és még
nincs egyetlen gyermekem sem. A két terhesség között fél év telt
el, az abortuszokat követõen nem volt semmilyen szövõdmény.
Beutalót kértem az orvosomtól, hogy egy genetikai kivizsgálásnak alávessük
magunkat. Tegnap voltunk a Baross u-i klinikán, ahol semmilyen vizsgálatot
nem javasoltak, csak vitamint, pihenést, folsavat és fekvést az elsõ
3 hónapban, ha újra teherbe esek, természetesen csak 3-4 hónap
kihagyással a mûtétet követõen. Lehet, hogy tényleg csak a peches
véletlen okozta ezt a két egymást követõ babavesztést, de lelkileg
nehéz bevállalni egy következõ terhességet úgy, hogy nem érzem,
mindent megtennének azért, hogy ez többet ne fordulhasson elõ.
Mivel ott nem jártam sikerrel, szeretném megtudni, hogy van-e lehetõség
arra, hogy genetikai összeférhetetlenség vizsgálatot kérjünk
valahol az országban? Akkor is érdekelne, ha fizetni kellene érte.
Egyszerûen megnyugodnék, ha néhány vizsgálatot elvégeznének. Pl.
azt sem tudom, hogy elég volt-e sárgatest hormonom, vagy nincs-e elváltozás
a méhemben. Miért nem vizsgálják ezeket ki?
Nem szeretnék betegség tudatban élni, vagy túlságosan felfújni a kérdést,
de elveszíteni két babát, majd nyugalommal bevállalni a következõt
úgy, hogy az ember azt sem tudja, hogy lesz-e valaha is egészséges
gyereke, nagyon nehéz.
Feleségemmel
nagyon szeretnénk gyermeket, Õ 28 én 29 évesek vagyunk. 2000. július
elején feleségem 6 hetes terhesen elvetélt, addig a terhességgel nem
volt semmi baj, sõt már vert a magzat szíve bár terhességi tünetei
(rosszullétek, hányinger) sosem voltak. A terhesség elõtt nem járt
nõgyógyásznál. Az orvosa nem tudott magyarázatot adni a történtekre.
Azt mondta valószínûleg fejlõdési rendellenesség miatt a természet
szabályozta, szakította meg a terhességet. Ez csak feltételezés
volt, semmilyen vizsgálatot nem végeztek. Fél évvel késõbb
Clostylbegyt-et kapott a menses 3-7. napjáig, 2*1-et ezután azonnal áldott
állapotba került. A második alkalommal szintén a hatodik hét környékén
elhalt a magzat. A második vetélést néhány napos lázas állapot elõzte
meg (influenza), az orvos késõbb ennek tulajdonította a bekövetkezetteket.
Feleségemnek mindig 28 napos a ciklusa, semmilyen nõgyógyászati vagy
egyéb egészségügyi problémája nem volt, fogamzásgátlót soha nem
szedett. Nõgyógyászati vizsgálaton kívül csak ultrahang vizsgálatot
végez az orvos, semmilyen egyéb vizsgálatra -pl.: hormonvizsgálat,
genetikai vizsgálat egyéb - egyikünknél sincs szükség
szerinte.
Nagyon félünk, nehogy ismét bekövetkezzen valamilyen probléma, mit
tehetnénk ?
Merjünk
így belevágni vagy inkább várjunk (mire)?
Az elmúlt évben két vetélésem volt a terhesség 12. hete
elõtt. az egyik a 8.-ik a második a 12.-ik héten. Orvosom mégsem látja
szükségét semmilyen kivizsgálásnak. (még egy egyszerû vérvételnek
sem) Helyes ez így? Mert többször nem szeretném átélni az ezzel
kapcsolatos borzalmakat.
32
évesen a 9. héten vetéltem el. Az elsõ menzesz kimaradása után néhány
nappal - 3 napon keresztül - pár barnás vércseppet észleltem, de
egyébként jól éreztem magam és a késõbbi ultrahangos vizsgálat
is azt mutatta, hogy minden rendben van. A következõ menzesz esedékessége
után pár nappal ismét pár csepp, majd a következõ napokon már némileg
erõsebb barnás maszatolást tapasztaltam. Ekkor az orvosom duphaston
szedését rendelte el, de a 2 nappal késõbb elvégzett ultrahang már
a magzat elhalását és az elkezdõdött vetélést mutatta ki. Szeretnénk
a párommal újra próbálkozni, de természetesnek vettem, hogy elõtte
kivizsgáltatom magam, mivel úgy tudom, hogy a fogamzás elõtti
kivizsgálással a hajlamosító tényezõk többnyire kimutathatók.
/Olvastam olyanokról, hogy Toxoplasma szûrés, sárgatest elégtelenség,
immunológiai összeférhetetlenség, esetleges hüvelyfertõzések,
belszervi és nemzõszervi betegségek vizsgálata./ Nálam csak rákszûrést
végeztek, sem vér-, sem vizeletvizsgálatra nem került sor. Két
orvossal is beszéltem, mindketten feleslegesnek találták a
"vizsgálódást", hiszen az elsõ vetélés un.
"egyszeri kisiklásnak" tekinthetõ. A vetélés testileg és
lelkileg is borzasztóan fájdalmas dolog, ha csak néhány
"hibaforrás" kiszûrhetõ a vizsgálatok során, már nagyobb
nyugalommal indulok neki egy újabb terhességnek. Ön szerint mely
vizsgálatokat indokolt elvégeztetnem?
Ui.: 7 évvel korábban volt egy terhességmegszakításom, akkor is
tapasztaltam minimális vérzést az elsõ hónap során, második hónapi
tapasztalataim a megszakítás miatt már nem voltak. Egyre inkább félek,
hogy a vérzés akkor is a vetélés elõjele lehetett.
25 éves, betegségektõl, káros szenvedélyektõl
mentes fiatalasszony vagyok. Tavaly õsszel kismama lettem, de nagy bánatunkra
2003.jan.13-án 13.héten megállapították, hogy a magzat elhalt és
infúzióval megindították a vetélést. Erre 6 hónapra újból
kismama lettem nagyon örültünk a hírnek, de sajnos a 11.héten újból
azt állapították meg, hogy a magzat elhalt. Ezután pár nappal
megindult a vetélés és mûtéttel fejezték be. Egyik magzatnál sem
volt jel a vetélésre, ha nem megyek ultrahang vizsgálatra akkor nem
is gondoltam volna rá, hiszen jól éreztem magam.
-nagyon szeretnénk a férjemmel gyermeket, de mindketten félünk a következõ
terhességtõl, ön szerint mi okozhatja a vetéléseket nálam
-milyen vizsgálatokat végeztessünk el a következõ terhesség elõtt,
nem szeretnék még egy magzatot elveszíteni.
2003.11.04
|
