Családközpontú szülészet

Szandtnerné Kisdaróczi Orsolya szakdolgozata
2001

1. Családközpontú szülészet

1.4. Rooming-in

A WHO 1985-ben kiadott állásfoglalása szerint: ”A szülést követõen az egészséges újszülött, maradjon az anyjánál, amennyiben mindkettõjük állapota azt lehetõvé teszi. 

Az egészséges újszülött observációjának szükségességére hivatkozás nem indoka a szeparációnak”

A gestációs periódus ideje alatt a kismamák nehezen képzelik el magukat anyaszerepben. A gyermek megszületését követõen, azonban az újszülött látványa, sírása, a testi kontaktus hamar felébreszti bennük az anyai ösztönt. 

Sajnos még az egyébként jól felkészített édesanyákban is keletkezhet feszültség félelem az anyasággal, a gyermek gondozásával nevelésével kapcsolatban. A gyermekágyas periódus pszichológiai szempontból nagyon lényeges idõszak. A nõk ekkor nagyon érzékenyek, sérülékenyek és emiatt esetlegesen a felelõsségérzés túlértékelés túlzott aggodalmak kialakulásához vezethet. Megrendülhet önmagába vetett hite, az önállótlanság uralkodhat el rajta. Mivel anya és gyermeke között nagyon szoros kölcsönhatás mûködik, a feszültség átsugározhat az újszülöttbe is. 

A rooming-in szisztéma anya és gyermek tartós együttlétet biztosítja, lehetõséget teremt arra, hogy szakemberek támogatása és felügyelete mellett kölcsönösen megismerjék egymást, így az édesanyában keletkezõ gyakran irracionális félelmek nem kapnak megerõsítést és nem alakul ki kóros szorongás, feszültség. Az újszülött számára ez az elhelyezési forma az állandó testközelség, a gyakori bõrkontaktus, az emlõbimbó ismételt érintésének lehetõségét nyújtja. Ez a biztonságos kötõdés érzetét kelti benne, amitõl kiegyensúlyozottabbá válik, alkalmazkodóbb, határozottabb, céltudatosabb lesz. Úgy tûnik, hogy az anya állandó közelsége a biztonság megteremtésével pozitív énkép kialakulásához vezet.

A rooming-in szisztéma a szülést követõen az anya és a gyermek együttes elhelyezése, amely kétféle módon történhet. A teljes forma 24 órás, ilyenkor az újszülött és az édesanya megszakítás nélkül együtt van, míg a részleges rooming-in 12 órás rendszerében csak a nappalt töltik együtt, éjszakára a babákat a csecsemõosztályra viszik.

Csak az egészséges újszülöttek kerülhetnek baba-mama szobába, súlyos fejlõdési rendellenesség, vagy életveszélyes állapot kizáró ok. Szintén elkülönítést indokol bármely fertõzõ megbetegedés akár az anya, akár a gyermek részérõl. 

Bebizonyosodott, hogy a higiénés szabályok betartása mellett a rooming-in elhelyezés nem növeli a fertõzés kockázatát. 

A látogatás tekintetében azonban nem árt óvatosnak lenni. Létezik olyan szülészeti intézmény ahol a gyermekágyas részlegbe is bejárási lehetõsége van bárkinek, bármiféle korlátozás, vagy kötöttség nélkül. Vitathatatlanul ennek is megvan a maga elõnye, különösen az apák tekintetében, akik számára így lehetõség nyílik az újszülöttel való korai kötõdés kialakítására az édesanyákhoz hasonlóan  A kívánatos azonban mégis csak az lenne, ha a hozzátartozók, csak üvegfalon keresztül leshetnének be az újszülött elsõ napjaiba. Ezt viszont lehetõség szerint mindenhol biztosítani kellene.

A rooming-in szisztéma óriási elõnye, hogy az édesanyák képzett csecsemõápolónõk felügyelete és segítsége mellett sajátíthatják el az újszülött gondozásának valamennyi momentumát. Fokozatosan kapcsolódnak be a gondozási mûveletekbe a kórházi napok során, miközben állandó ösztönzést, bátorítást kapnak a szakemberektõl. Biztonságérzetre tesznek szert, önbizalmuk nõ, hamarabb tudnak alkalmazkodni az anyai szerephez kapcsolódó feladatokhoz. Hazamenetelük után, otthonukban kevésbé függenek majd másoktól. Megszûnik a szorongás a feszültség. Nyugodtak kiegyensúlyozottak lesznek.

A rooming-in elhelyezés megteremtette az igény szerint szoptatás lehetõségét. Az újszülött bármikor mellre tehetõ, az elsõ napokban akár óránként is. A megfigyelések szerint ez igen kedvezõ hatással van a tejelválasztás megindulására.

A rooming-in bevezetése lehetõséget teremtett arra, hogy a születés valamennyi mozzanata harmonikus és családcentrikus legyen. (2,3,7,12)

2001.07.18

2. A családközpontú szülészet témában végzett vizsgálatok

Tartalom