Az õsz és a tél a fertõzõ gyermekbetegségek szezonja
A megelõzés ma már mindenki számára elérhetõ

Szeptember elejétõl az óvodai és iskolai közösségbe kerülõ gyermekek fokozottabban ki vannak téve a fertõzéseknek is. A hazánkban meghonosított kötelezõ védõoltásoknak köszönhetõen egyes fertõzõ betegségek ma már egyáltalán nem, vagy csak nagyon ritkán fordulnak elõ. Ugyanakkor azokkal a közösségben terjedõ gyermekbetegségekkel, melyek megelõzésére nincsen vagy nem kötelezõen alkalmaznak védõoltást, még ma is gyakran találkozhatunk. Bár a szülõk sok esetben természetesnek tekintik, hogy a gyermekkorral együtt járnak a fertõzõ betegségek, kevésbé vannak tisztában azzal, hogy azoknak esetleges szövõdményei is kialakulhatnak. Arról pedig, hogy megelõzésükre esetenként védõoltás kérhetõ, sokan nem is hallottak.

Gyakran ölt járványos méreteket késõ õsszel és kora tavasszal az egyik legjelentõsebb légúti vírusfertõzés, az influenza. A megbetegedést magas láz, izomfájdalmak, levertség és köhögés jellemzi. Gyakori és igen súlyos szövõdménye a tüdõgyulladás. A fertõzést elsõsorban az A és B influenza vírusok okozzák, melyek szezonális elterjedésének megfékezésére védõoltás kérhetõ a háziorvostól.

Akut fertõzõ gyermekkori betegség a skarlát, mely magas lázzal, fejfájással, és hányás kíséretében kivörösödött torokkal jár. Jellemzõ, hogy a betegen testszerte finom pontozott skarlátvörös színû bõrpír jelenik meg. A cseppfertõzés és érintés útján terjedõ betegséget a gyermek mindaddig terjeszti, míg torokváladékában kimutatható a fertõzést okozó baktérium. Fõleg régebben volt jellemzõ a skarlát gyakori szövõdményeként kialakuló súlyos középfülgyulladás, mely esetenként süketséget okozott, illetve szív- és vesebetegséggel is számolni kellett. Mióta a fertõzést penicillin-származékkal kezelik, szövõdmények ritkábban fordulnak elõ, azonban nem alakul ki életre szóló immunitás, így a betegséget több ízben is el lehet kapni.     

Hazánkban a leggyakoribb fertõzõ gyermekbetegség a bárányhimlõ. Évente közel 40 ezer jelentés érkezik bárányhimlõs megbetegedésekrõl, azonban a valós adat ennek akár a kétszerese is lehet. A bárányhimlõ cseppfertõzéssel terjed, és használati tárgyak is közvetíthetik, ezért gyermek közösségekben – óvodákban, iskolákban – nem ritka a járványok kialakulása sem. A járvány szezonális, leginkább a tavaszi és a téli hónapokban tetõzik, tehát közvetlenül az után, hogy a gyermekek bekerülnek, vagy visszakerülnek óvodai, iskolai közösségükbe, ahol megnõ az esély a fertõzés átadására. A megbetegedettek 75-80 százaléka 15 év alatti gyermek, ám világszerte tapasztalható, hogy az elmúlt húsz évben a betegség kitolódott a serdülõkor felé és ezzel párhuzamosan nõtt a súlyosabb, komplikáltabb és kórházi ellátásra szoruló esetek száma.

Bár gyermekkorban a bárányhimlõ ritkán szövõdményes, a jellegzetes, hólyagos kiütéssel járó, lázas megbetegedés az újszülötteknél, tinédzsereknél, felnõtteknél, illetve a legyengült immunrendszerrel rendelkezõknél súlyosabb, szövõdményesebb, akár halálos kimenetelû is lehet. A viszketõ pöttyök elvakarásából komolyabb fertõzés alakulhat ki, amit már csak a gyermek antibiotikum kezelésével lehet rendbe hozni. A betegséget követõen az esetek nagy részében legyengült maradhat az immunrendszer, melynek következtében gyakrabban fordulnak elõ bakteriális fertõzések, mint amilyen például a középfülgyulladás. Fokozott veszélynek vannak kitéve a terhesség elõtt álló, ám a betegségen még át nem esett nõk, mivel a bárányhimlõ vírusa az esetek mintegy 10%-ában akár magzatkárosító hatású is lehet, továbbá a gyerekekkel foglalkozó pedagógusok, és az egészségügyben dolgozók.

A nyilvánvaló kockázatok ellenére sem köztudott, hogy csaknem két évtizede létezik könnyen hozzáférhetõ bárányhimlõ elleni védõoltás. Japánban és Koreában 1986 óta rutinszerûen oltják a lakosságot, az USA-ban pedig 1995-ben tették kötelezõvé a bárányhimlõ elleni védõoltást. Magyarországon 1998-ban törzskönyvezték, ám a mindennapi gyakorlatban többnyire még ismeretlen. A patikákban vényre kapható vakcina biztonságos és hosszú távú védettséget biztosít a betegség kialakulásával szemben. A védõoltás alkalmazásával a betegség szövõdményeivel együtt megelõzhetõ és meggátolható a járvány kialakulása gyermekintézményekben és egyéb zárt közösségekben.

Az Avantgarde Group szervezésében Oltás vagy tûzoltás… címmel 2003. október 21 –én megrendezett kerekasztal-beszélgetés a fertõzõ gyermekbetegségekrõl és megelõzésükrõl háttéranyaga.
A beszélgetés szakmai résztvevõi voltak:
Csiszár Lászlóné, a MAVE titkára a fertõzõ gyermekbetegségekkel kapcsolatos védõnõi tapasztalatokról.
Dr. Mészner Zsófia, gyermekinfektológus a bárányhimlõ szövõdményeivel és megelõzésével kapcsolatos közhiedelmekrõl és tévhitekrõl.
Dr. Lintner Ferenc, szülész-nõgyógyász a fertõzõ gyermekbetegségekrõl a várandósság idején. 
Prof. Dr. Budai József, csecsemõ és gyermekorvos, a fertõzõ betegségek szakértõje a védõoltásokról szerzett 50 évnyi tapasztalatokról.

2003.10.28