|
Alapelvem:
Csak korrekt, ellenõrizhetõ adatokkal!
A Petíció és háttéranyaga (valamint Kende Anna cikke is) kezdeti (ál)dicséretek
után hemzseg a vádaskodásoktól.
A dicséretekrõl:
A szülészetben valóban sokat javult a "helyzet". Ez a javulás
azért
következett be, mert a Szakmai Kollégium (a Kende-cikkben kárhoztatott)
véleményében azt írja, hogy a szülészek, mihelyst erre anyagi
lehetõséget kapnak végrehajthatják a családias szülésekre
vonatkozó javaslatokat. Kende szerint a Kollégium visszautasította a
javaslatokat, ezzel szemben az az igazság, hogy reálisan felmérve a
szülõszobák szakmai-építészeti helyzetét ennek a helyzetnek megváltoztatását
javasolta. Nyilvánvaló, hogy a közös 5-8 ágyas szülõszobákba nem
lehetett a hozzátartozókat beengedni. "Papás szülés",
IKEA szoba és egyéb lehetõségek már ekkor kezdõdtek, és a
folyamat ma is zajlik. Ahogy a szülészetek pénzhez jutnak a pénzt a
szülõszobák szakmai és családiasság irányú fejlesztésére fordítják.
Ma is. Az egészségügyi törvény, melynek kidolgozásában részt
vettünk ezt az igényt rögzíti is!
A "holland példa" érdekes módon csak az otthonszülésnél
kerül elõ, mint erõs érv. Nem kerül elõ, ha a drogfogyasztás
liberális megközelítésérõl van szó, ha az eutanázia engedélyezésérõl,
a homoszexuálisok házasságáról van szó. Hollandia azért sem jó példa,
mert ott ennek régi megszakítatlan hagyománya van. Miért nem Ausztrália
vagy Új-Zéland a példa?
A WHO javaslatait érvként használni azt jelenti, hogy a vitázó nem
ismeri a WHO filozófiáját. A WHO - nagyon helyesen - nem a fejlett
országok mintegy 1 milliárd, hanem az elmaradott 5 milliárd érdekei
felõl közelíti meg a problémákat: ezeken a helyeken minden
beavatkozás veszélyesebb, mint annak elmaradása, itt hal meg szülés
közben évente mintegy egy millió asszony!... Ennek részletes kifejtése
messzire vezet, itt csak annyit, hogy a WHO javaslatok nem nekünk szólnak.
A biztonságról.
A háttéranyagban látszólag 4 irodalmai hivatkozás
"igazolja" az otthonszülés szakmai biztonságát. Mind a 4
ugyanazon szerzõk munkája és a hivatkozott link-ben nem találtam,
valamint nem elismert szakmai lapokban jelent meg, Ezzel szemben
számos ellenõrzött szakmai folyóiratban megjelent adat pl. Ausztráliából
és Új-Zélandból (ezért példálóztam elõbb) leírja, hogy a
tervezett otthonszülés (planed home delivery) szakmai mutatói:
magzati és anyai halálozás és a szövõdmények száma semmivel sem
jobb mint a kórházi szüléseké. Ez rossz eredmény, hiszen a
tervezett otthonszülésben válogatott egészséges asszonyok vesznek részt.
Ezt meg kellene érteni....
Hazai adatok nincsenek. Hazánkban évente mintegy 600 otthon szülés
van (KSH és OSZNI adatok), de ezekrõl nem lehet tudni, hogy mennyi a
tervezett és mennyi a spontán (nem ért be a kórházba). Nem lehet
tudni azért sem mert az érvényes törvény (OSAP 1506 "Jelentés
szülészeti eseményrõl") ellenére ezeket a szüléseket a szülést
észlelõ orvos nem jelenti. (Az Országos Szülészeti és Nõgyógyászati
Intézet -OSZNI- felé kellene jelenteni. Ez a jelenlegi törvények
szerint szabálysértésnek minõsül. A jelentés egyúttal felelõség
vállalást jelentene.....
A terhesgondozást nem a "szülésnél jelenlévõ" kolléganõ
végzi, és ennek színvonaláról néhány megismert eset kapcsán
lesújtó véleményem van.
Konkrét, névre szóló adatokkal rendelkezünk, de természetesen ezek
közlése ellenkezik a törvényekkel. Ezek után nem meglepõ, hogy a
(fáma szerint is) a szövõdmények száma nagyon magas, és az is megtörtént,
hogy a kórházba szállított beteg feljelentette, nos nem az õt
cserbenhagyó "orvosát", hanem azt az orvoscsoportot aki segített
rajta. Tudomásunk szerint az illetõ ellen jelenleg már több
feljelentés is van. Erre a tevékenységre reagált az Orvosi Kamara
kizárással. Kit véd az orvosi kamara? A szülõ nõket és ártatlan
magzataikat.
A Szakmai kollégium az otthonszülés esetében is ugyanúgy járt el,
mint a családias szülések megítélésekor. Hazánkban a terhesgondozás,
a lakások általános infrastruktúrája, az általános higiénés
helyzet, a szervezettség és jogi környezet jelenleg nem alkalmas
arra, hogy támogassa ezt a kezdeményezést.
A szakmai kollégium jelenlegi elnöke többször is megpróbálkozott
azzal, hogy személyes tájékoztatást adjon olyanoknak, akik otthonszülésre
készültek. Sikertelenül. Benyomásunk szerint félrevezetett, megtévesztett
és fanatizált emberekrõl van szó. Olvasva vádaskodó, ellenséges
stílusú cikkeiket sajnos korrekt szakmai vitára aligha van remény,
mert a szakmai véleményekre nem szakmai válaszokat kapunk.
Ezt felismerve a szakma vezetõi már letettek arról, hogy válaszoljanak
ezekre a "publikációkra". Csak olyan naiv emberek
vitatkoznak mint én is. A véleményemet elmondom, érvelni próbálok
de eredményt én sem remélek sõt elvakult ellentámadásra számítok.
Úgy kell nekem, miért nem hallgatok az okosabbakra.
Dr. Csákány M. György
szülész-nõgyógyász szakorvos,
egyetemi docens
(HIETE)
2001.09.19
|