Az adatvédelmi biztos állásfoglalása

      
2003. decemberében jutott tudomásomra, hogy az Interneten egy honlap üzemelt www.halapenz.hu domain névvel kismamák számára. A honlapon az úgynevezett „országos szülészorvosi adatbázis” volt található, melynek segítségével budapesti és országos szülészetek között tallózhatott az érdeklõdõ, továbbá megismerhette a szülészetek orvosairól írt véleményeket, valamint tájékozódhatott az orvosnak adott (általa elvárt) hálapénz összegérõl is. Az adatbázis gyakorlatilag a fórumon elhangzott vélemények alapján állt össze egységes rendszerré.

A honlapon az orvosok „regisztrálása” a következõképp történt: a hozzászóló az orvos és a kórház megnevezésével elmondhatta személyes véleményét, tapasztalatait a szülészorvossal kapcsolatosan, valamint megjelölhette az orvos által a szülésért kért összeget és a terhesgondozás teljes összegét. A honlapon azonban szerepelt a figyelmeztetés, amely szerint „ha az orvos nem kért, hanem elfogadta, amit adtak neki, akár a terhesgondozást, akár a szülést illetõen, az adott mezõbe NE írjon be semmit!”

2004. január 5-én hivatalból vizsgálatot indítottam annak feltárására, hogy mennyiben felelt meg az adatvédelmi elõírásoknak a kérdéses honlapon található adatbázis. A honlap üzemeltetõje és az adatbázis készítõje megkeresésemre adott válaszában arról tájékoztatott, hogy az adatbázis létrehozásának a célja egy nyilvánosan elérhetõ „adatforrás” üzemeltetése volt, amely segítségével a kismamák a beírt vélemények alapján orvost tudnak választani. A honlapra az adatokat az olvasók írták be saját tapasztalataik alapján. Az adattartalom a következõ volt: a beíró neve, linkként az e-mail címe, a véleménye, a terhesgondozásnak és a szülés levezetésének az ára (ha az orvos elõre meghatározott összeget kért), az orvos neve, illetve a kórház adatai (cím, telefon, város).

A vélemények beírásának nem volt technikai feltétele, ha a beíró vállalta, megadhatta a nevét és e-mail címét. A honlap üzemelésének utolsó napjaiban került sor arra a beállításra, mely alapján a hozzászólások csak névvel jelenhettek meg.

A honlap eredeti funkciójában (orvosokról szóló tapasztalatok leírása) jelenleg nem mûködik, és az adatkezelõ jelezte felém, hogy a jövõben nem is kívánja mûködtetni, így a szerverrõl a honlap teljes tartalmát eltávolította.

A vizsgálat során az alábbi megállapításokat tettem:

„Elsõsorban arra a kérdésre kell választ találni, hogy a honlapon közzétett adatok személyes vagy közérdekû adatok-e. A személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban Avtv.) célja annak biztosítása, hogy személyes adatával mindenki maga rendelkezzen, és a közérdekû adatokat megismerhesse. Személyes adat meghatározott természetes személlyel kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, érintettre vonatkozó következetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megõrzi e minõségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. Közérdekû adat az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévõ, valamint tevékenységére vonatkozó, személyes adat fogalma alá nem esõ adat. Az Avtv. 2004. január 1-jétõl hatályos módosításával került a törvény szövegébe a közérdekbõl nyilvános adat definíciója, mely szerint törvény közérdekbõl elrendelheti mindazon adat nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetõvé tételét, amely természetes, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet kezelésében van, vagy rá vonatkozik, és a közérdekû adat fogalmán kívül esik (Avtv. 2. § 1., 4., 5. pont).

Egyértelmûen megállapítható, hogy a honlapon szereplõ adatok közül az orvosnak és annak az egészségügyi intézménynek a nevét, amellyel az orvos közalkalmazotti jogviszonyban áll, a hatályos jogszabályok közérdekû adatnak minõsítik. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban Kjt.) az alábbiak szerint rendelkezik:
„3. § A Munka Törvénykönyve bevezetõ rendelkezései közül (Elsõ rész) a közalkalmazotti jogviszony tekintetében a 3. § (6) bekezdése és a 13. § nem alkalmazható; a 3. § (4) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a közalkalmazott neve és beosztása közérdekû adatnak minõsül, azt bárki megismerheti. (…)
83/B § (2) A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatai közül a munkáltató megnevezése, a közalkalmazott neve, továbbá a besorolására vonatkozó adat közérdekû, ezeket az adatokat a közalkalmazott elõzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni.”

A fentiekkel összhangban - de bármely egészségügyi alkalmazott vonatkozásában - az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban Eütv.) 112. § (8) bekezdése is közérdekû adatnak minõsíti az illetékes szakmai kamarák által vezetett mûködési nyilvántartásban kezelt adatok közül az egészségügyi dolgozó nevét és munkahelyét.

A honlapon található „hálapénzek” az üzemeltetõ figyelmezetése alapján csak az orvos által elvárt, elõre kért összegeket jelentik, így a vizsgálat csak a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényben meghatározott, térítésmentesen igénybe vehetõ, és az egészségbiztosítási alapból finanszírozott ellátások „ellenértékeként” átadott juttatásokra és ezek kezelésére terjedt ki. A magánpraxisokban megszabott tarifák és a kötelezõ egészségbiztosítási ellátásokon felüli egészségügyi szolgáltatásokkal összefüggõ költségek nem estek az adatvédelmi szempontú vizsgálat körébe.
A hálapénzek kapcsán a legfontosabb annak megállapítása, hogy ezek az adatok csak abban az esetben válhatnak nyilvánosság számára hozzáférhetõvé, ha törvény közérdekbõl elrendeli a nyilvánosságra hozatalt, vagy közérdekû adatnak minõsítjük õket, ha pedig ezek a feltételek hiányoznak, akkor csak az érintett hozzájárulása alapján. A hálapénzre vonatkozó adat az adatvédelem fogalomrendszerében nem tekinthetõ közérdekbõl nyilvános adatnak, hiszen az Avtv. definíciójának eleget téve hiányzik az a törvény, amely nyilvánosságra hozatalt vagy hozzáférhetõvé tételt elrendelné.

Felmerülhet az a kérdés is, hogy közérdekû adat-e a hálapénzzel összefüggõ adat? Közérdekû adat a közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévõ, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem esõ adat. Elsõsorban annak tisztázása szükséges, hogy közfeladatot ellátó személy-e a szülészorvos. Az Eütv. 139. §-ban taxatíve felsorolt esetekben közfeladatot ellátó személynek tekinti az egészségügyi dolgozót. A törvény indokolása alapján a büntetõjog által kiemelten védendõ közfeladatot ellátó személyek körébe tartozik - az egészségügyrõl szóló törvényben meghatározott esetben - az egészségügyi dolgozó, valamint az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más munkavállaló. Az egészségügyi dolgozót csak az Eütv. 139. §-ában felsorolt esetekben illeti azonban meg a fokozott büntetõjogi védelem, tehát mindazon helyzetekben, melyek során esetlegesen veszélyhelyzetben látják el feladataikat (látlelet kiadása, ügyeleti szolgálat stb.). A kiemelt büntetõjogi védelmet biztosító definíció azonban nem hat ki az Avtv. szerinti minõsítésre.

A vizsgált ügyben egészségügyi szakellátás nyújtásáról van szó, melynek intézményi feltételeit vagy a helyi önkormányzat biztosítja, vagy olyan, egyéb mûködési engedéllyel rendelkezõ egészségügyi szolgáltató, amely önkormányzati megállapodás alapján látja el feladatát. Az egészségügyi szolgáltatást azonban fenntartótól függetlenül az egészségügyi intézmény nyújtja, így a kezelésében lévõ valamint a tevékenységére vonatkozó közérdekû adatokról csak az intézmény vonatkozásában beszélhetünk, mégpedig az általa ellátott közfeladattal összefüggésben. Az egészségügyi szolgáltatást ugyan ténylegesen a kezelõorvos nyújtja, ez azonban nem teszi lehetõvé kiterjesztõ értelmezést. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó adatok körében közérdekûnek minõsülnek az intézmény kezelésében lévõ és tevékenységére vonatkozó adatok, például a gyógyintézet neve, elérhetõsége, az intézet egészségügyi szolgáltatásai, az egészségbiztosítási pénztárral való finanszírozási kapcsolata, a térítés mellett igénybe vehetõ egészségügyi szolgáltatások és azok díjai stb. A hálapénzzel összefüggõ adatok azonban nem az intézmény közfeladatának ellátásához kapcsolódnak, hanem egy meghatározott, természetes személyhez – a kezelõorvosokhoz. Ebben az értelmezésben ezek az adatok az orvos személyes adatainak minõsülnek.

A hálapénz vonatkozásában nem alkalmazható az Avtv. 19. § (4) bekezdése, amely szerint a közfeladatot ellátó szerv hatáskörében eljáró személynek a feladatkörével összefüggõ személyes adata a közérdekû adat megismerését nem korlátozza. Ez a rendelkezés azt feltételezi, hogy egy közérdekû adat megismerésének igénye áll fenn, mellyel összefüggésben lehetõség nyílik személyes adat nyilvánosságra hozatalára is. A hálapénzzel kapcsolatos adat azonban a jogszabályi rendelkezések alapján nem közérdekû adat.

Jogi értelemben a köz érdeklõdése – a közügy – nem minõsít át egy személyes adatot közérdekû adattá. Fontosnak tartom megismételni a személyes adat fogalmát, mert úgy tapasztalom, hogy azt a közvélemény gyakran tévesen értelmezi. Az adatvédelmi törvény és az indokolása is megerõsíti, hogy személyes adatok körébe mindaz beletartozik, ami tetszõleges élõ személlyel kapcsolatos bárminemû információt hordoz, függetlenül attól, hogy arra az érintett mennyire érzékeny, hiszen ez kizárólag tõle, egyéniségétõl, körülményeitõl, társadalmi helyzetétõl, az adott tényállástól stb. függ. A személyes adat fogalma alatt tehát nemcsak az úgynevezett természetes személyazonosító adatokat kell értenünk (név, születési hely, idõpont, anyja neve stb.), hanem az érintettre vonatkozó sokféle információt, továbbá az adatokból levonható következtetést is. Számos adatkezelésnek pedig éppen az a célja, hogy a felvett adatokból az érintettre vonatkozó olyan következtetések levonását engedje meg, amelyek az érintettel kapcsolatos döntések alapját képezik.

A fentieken túl elengedhetetlenül szükséges az adatkezelés fogalmának tisztázása is. Az egyénnek a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos védelmérõl és ezeknek az adatoknak a szabad áramlásáról szóló 95/46/EK irányelvben foglalt követelményeknek megfelelõen a 2004. január 1-jétõl hatályos módosított adatvédelmi törvény az alábbiak szerint definiálja az adatkezelés fogalmát: 
„ az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatokon végzett bármely mûvelet vagy a mûveletek összessége, így például gyûjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása. Adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzõk (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése is;”

Adatkezelõnek az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet tekinthetõ, aki vagy amely a személyes adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja.

Az Avtv. 3. § (1) bekezdése szerint személyes adat csak akkor kezelhetõ, ha az érintett ahhoz hozzájárul, vagy törvény azt elrendeli. A személyes adatokkal való rendelkezés – az adatok tartalmától függetlenül – az érintettet illeti meg. Az információs önrendelkezési jog tehát minden természetes személyt megillet, arra való tekintet nélkül, hogy a védelmet élvezõ adatok nyilvánosságra kerülése milyen következményekkel jár.

Tekintettel arra, hogy nincsen olyan hatályos törvényi felhatalmazás, amely a kérdéses adatkezelést lehetõvé tenné, valamint a vizsgált ügyben hiányzott az érintettek hozzájárulása is, ezért a honlap üzemeltetõje nem volt jogosult arra, hogy a hálapénzeket (is) nyilvántartó adatbázist létrehozza, ehhez az adatokat összegyûjtse, rendszerezze, tárolja, és nyilvánosságra hozza abból a célból, hogy lehetõvé tegye a kismamák számára az információ-cserét.

A kialakult társadalmi viták következtében szükségesnek tartom tisztázni, hogy mennyiben esik más megítélés alá, hogy egyes információk egy adatbázisban vagy egy fórumban jelennek meg. Az adatbázis létrehozása és üzemeltetése – amennyiben nem valamely természetes személy kizárólag saját céljait szolgálja – az Avtv. hatálya alá tartozó adatkezelésnek minõsül, melyre az adatvédelem fõ elve irányadó: személyes adat csak akkor kezelhetõ, ha az érintett hozzájárul, vagy törvény azt elrendeli [Avtv. 3. § (1) bekezdés]. A hálapénzekkel kapcsolatos adatbázis létrehozatala és az Interneten történõ nyilvánosságra hozatala csak abban az esetben jogszerû, ha a hálapénzzel érintett orvosok ehhez hozzájárultak vagy törvény egy ilyen adatbázis létrehozatalát elrendeli. Adatvédelmi szempontból irreleváns az adatok forrása, tehát az, hogy az adatbázis magánszemélyek fórumban elmondott véleményeibõl áll össze, és az is, hogy a személyes adat a vitatott hálapénzre vonatkozik. Az Avtv. hatálya alá tartozik minden személyes adat, annak tartalmára való tekintet nélkül.

Egy internetes fórumon (ezzel együtt a chat-elés közben is) természetesen bárki közzéteheti véleményét a szabad véleménynyilvánításhoz való alkotmányos alapjog keretein belül, azonban ennek jogi megítélése már a polgári jog és a büntetõjog körébe vezeti át a problémát. A személyhez fûzõdõ jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani, azok a törvény védelme alatt állnak. Személyiségi jogának megsértése miatt bárki bírósághoz fordulhat, ha a fórumon vagy chat-en elhangzó vélemény sérti a jóhírnevét. Amennyiben pedig a becsületsértés, vagy rágalmazás tényállása megvalósul, akkor lehetõség van a „vélemény-nyilvánító” büntetõjogi felelõsségre vonására is. Fontos hangsúlyozni, hogy egy-egy sérelem egyaránt jelentheti az adatvédelmi törvény, a Ptk. vagy a Btk. rendelkezéseinek a megszegését, az érintett belátásán múlik, hogy melyik jogvédelmi eszközzel kíván fellépni a jogsértõvel szemben, melyiket tarja hatékonyabbnak.

Az ügy kapcsán ismételten hangsúlyozom, hogy nem a hálapénz társadalmilag nem kívánatos gyakorlatának fenntartása mellett kívánok fellépni, hanem a széles vitát kiváltó internetes honlap mûködésével összefüggõ adatvédelmi visszásságokra hívom fel a figyelmet. A hálapénz problémájának megoldása nem tartozik az adatvédelmi biztos hatáskörébe, azonban személyes adatok egy adatbázisban való kezelésének az Avtv. rendelkezéseivel való összhangja igen, még akkor is, ha a honlap mûködése és tartalma alkalmas a hálapénz intézményének a támadására és a nyilvánosság széleskörû tájékoztatására.”

A vizsgálat során megállapítottam, hogy a www.halapenz.hu internetes portálon üzemeltetett adatbázis az érintettek hozzájárulása nélkül és törvényi felhatalmazás hiányában jogellenesen mûködött, ugyanakkor örömmel nyugtáztam, hogy az adatbázis törlésével a korábbi jogsértõ állapot megszûnt. Az állásfoglalásomban arról tájékoztattam a honlap üzemeltetõjét, hogy az eredeti cél – a kismamák informálása – megvalósítható a személyiségi jogok sérelme nélkül is, amennyiben az Internet nyújtotta nyilvánosságot nem a közvetlen információszolgáltatás érdekében hasznosítja, hanem valóban tapasztalatok cseréjének fórumaként üzemelteti a honlapot.

Beadványában*   feltett kérdésre válaszolva tájékoztatom, hogy a moderátor feladata a jogsértõ tartalmak kiszûrése, az érintett kérelmére azonban minden esetben köteles a sértõ tartalmat eltávolítani.

Dr. Péterfalvi Attila
adatvédelmi biztos


A hasonló fórumokon gyakoriak az orvost névvel értékelõ, illetve a kifogásolt adatokat tartalmazó hozzászólások. 
El kell-e távolítani a honlap fenntartójának az ilyen hozzászólásokat és mikor: az érintett kérésére, vagy akkor is, ha egyéb módon jut tudomására (pl. olvasgatás közben).
Mennyi idõ áll rendelkezésre egy esetleges jogsértõ tartalom eltávolítására? Egy ilyen kis site esetében, mint a mienk is, gyakorlatilag megoldhatatlan a fórum folyamatos követése.

2004.03.10