 |
 |
|
| "És akkor valamitõl meghülyülünk" ránk tör az "egy gyerek nem gyerek", "sok kerék, sok szoba, sok gyerek" érzés, újra szükségét érezzük a büdös pelenkáknak, az álmatlan éjszakáknak. Így történt ez a mi családunkban is. Nagyfiúnk (Kristóf), már 19 hónapos volt, mikor úgy éreztük, jöhet a kistestvér. Kitartó próbálkozásunkat két hónap múlva siker koronázta. Arcunkon üdvözítõ vigyorral bámultuk a két pici csíkocskát a terhességi teszten." |  |
|
|
Bababoksz
2002.09.29.
Kristóf megsemmisítõ akciói mostanra értek be. Igazán igyekszünk figyelni arra,
hogy ha vendég érkezik hozzánk, akkor ne Bálint tutujgatásával kezdje a programot,
de ennek ellenére, ilyen alkalmakkor Kristóf pillanatok alatt bevet mindent, hogy
rá irányuljon csak a figyelem.
Ma a legkedvesebb barátnõm jött minket meglátogatni családostul, ami Kristófnak plusz feladatot jelentett, mert az õ kislányukat is felül kellett múlnia produkcióban Bálinton kívül. No, nem mintha ez teljesíthetetlen feladat lett volna az én kis nagyfiamnak. Zsófinak (õ a barátnõm kislánya) rögtön behúzott egy jobbost, mire õ - érthetõ okokból - sírni kezdett. Ezután Kristóf Bálinthoz szaladt és kibokszolta a szájából a cumit, mire Bálint is sírva fakadt. Ezt a hangzavart mi szülõk tovább fokoztuk, mikor túlkiabálva a síró csemetéket Kristófot szidni, a többieket vigasztalni kezdtük. Egy szó, mint száz, pillanatok alatt bolondokháza lett a kellemesnek induló vendégségbõl. Kristóf mai mondása: bukósisapka (értsd: bukósisak és sapka vegyülése) |
||
