Egy kis éji zene…Tente baba tente, eljött már az este…
2008 03 12 |
Mostanában ezt a szép altatót mondom, énekelem este a gyermekeimnek. Nem egyszer, hanem sokszor. A „nagy” huncut szemekkel kéri: „még, még”, a pici pedig óriási, tágra nyílt szemmel fogadja be a már pocakból megismert ismerõs rigmust.
Gyerekekkel nem is olyan egyszerû aludni menni, hiába vagyunk fáradtak estére. Úgy tûnik, ha siettetni akarjuk az elalvást, akkor késlekedik leginkább az álom. Ha azt szeretnénk, hogy gyermekünk korán aludjon el és igyekszünk megspórolni az esti szertartást, akkor sarjunk csak nem akar elaludni. Nem és nem. És még kevésbé jutalmaz meg minket zavartalan alvással.
A legtöbb gyermek úgy érzi, ahogy beáll az éj és becsukja a szemeit, megszûnik a szeretett szülõ oltalmának bizonyossága. „Nem látom, nincs is” – véli a pici, s szeretne ezért minél tovább megbizonyosodni a szeretett személy létezésérõl. Fontos ezért az ébrenlétbõl az álomba átmenet rituáléjának kialakítása, amely során a szülõ a gyermeke mellett van elalvásig. A vacsora és a fürdés után jó együtt összebújni és a varázsos altatókat együtt mondogatni, énekelni, amely hatására nemcsak gyermekünk, de mi is ellazulunk és könnyebben el is alszunk.
Altatódal, bölcsõdal
Ahol kisbaba születik, ott altatódal, bölcsõdal is van. Van, mert az anya ösztönösen kezd el dudorászni, énekelni kisbabájának, hogy megnyugtassa. Lehet, hogy egy kitalált dallamot, vagy szavakat, szótagokat ismételget elnyújtott hangon, lehet, hogy népi altatódalt énekel, amit a nagymamájától tanult, vagy akár egy szép mûdalt még az iskolából. De éppen ilyen megnyugtató az apa gyengéd dörmögése is. Az anya, az apa hangja pedig biztonságot ad és megkönnyíti az ellazulást, a belépést az álmok birodalmába.
Az altatódal a lírai mûfajok közé tartozik. Õsi eredetû, s jellege szerint igen gyakori a népköltészetben, de a mûköltészet is kedveli. Leggyakrabban – de nem kizárólag – nõk éneklik. Általában egyszerû, akár monoton, a dallama és a szövege is. A bölcsõdalt is az alkalmi líra megnyilvánulási formájaként definiálják, amely célja a gyermek megnyugtatása, elaltatása. A bölcsõdal népköltészeti eredetû mûfaj.
Az édesanyák az álom és az ébrenlét határán, érzelmeiktõl vezéreltetve énekeltek, dúdoltak kicsiny gyermekeiknek az elalváshoz. Ez az éneklés sokszor inkább átmenet volt a beszéd és az éneklés között, játék a szavakkal, a dallamokkal. Ezért is mondhatjuk, hogy a magyar népi altató rögtönzött mûfaj. Szerencsések vagyunk, mert egy-egy altatót meg is találhatunk több változatban lejegyezve.
A bölcsõdalok, az altatók általában egyszerûek, lágyak, finomak. Kissé monotonak, sokat ismétlõdõ dallamfoszlányokból állnak. Egyszerû a dallamuk, a szövegük. Néha kicsit halandzsanyelven, gyereknyelven szólnak a picikhez, nyugodt, békés alvásra ösztönöznek. Az édesanya becézgetését, kedveskedését fejezik ki.
Szorosan összebújva
Az az õsi ritmus, amelyet gyermekeink a kényelmes és összkomfortos anyaméhben hallanak, összefonódik a biztonságérzettel. Talán ezért is élvezik késõbb a lüktetõ mondókákat, verseket, anélkül, hogy értenék a pontos szöveget. A lüktetés és a ringatás számukra a boldogságot, a paradicsomi állapotot idézi.
Mivel magzataink már a pocakban is hallanak, ezért egészen korán tudunk énekelni nekik, beszélni hozzájuk. Amikor már a karunkban ringatjuk õket, akkor nemcsak a szívdobbanásainkat hallják újra meg újra, hanem a már magzati korban megismert dalainkat is. Így az esti elalvás során biztonságot jelent a meghitt közelség, az édesanya, az édesapa hangja. A rendszeres esti éneklés, mondókázás hozzájárul a szoros anya-gyermek kapcsolat kialakulásához is.
Bel, bel, bel, aludj el
Énekeljünk, mondókázzunk sokat gyermekeinkkel, gyermekeinknek és énekeljük gyönyörû altatóinkat! Sõt bátorítanám a kedves olvasót, hogy nyugodtan hagyatkozzon a fantáziájára és dünnyögjön, „énekbeszéljen”, játsszon a szavakkal. Milyen egyszerûen, mekkora örömöt tudunk szerezni ezzel! Az altatók nagyfokú érzelmi töltéssel rendelkeznek, óriási jelentõséggel bírnak az egyszemélyes kötõdés kialakulásában. Ezek a pótolhatatlan pillanatok pedig nemcsak közös élményt jelentenek, hanem segítik kialakítani utódainkban az õsbizalmat, hogy késõbb teljes értékû, boldog felnõttekké válhassanak.
Fiskus Olga
Ringató foglalkozásvezetõ
A RINGATÓ zenei nevelési program foglalkozásai
országszerte megtalálhatók. A program vezetõje: Gállné Gróh Ilona, Forrai Katalin-díjas énektanár
|