|
Az
ételekben és a növényvédõszerekben megtalálható hormonszerû kémiai
anyagok megakadályozzák a petesejt megtermékenyítését, mert a
spermiumok túl gyorsan válnak éretté - állítja egy tanulmány.
A szaporodással foglalkozó tudósok régóta sejtették, hogy
spermaszám csökkenése összefüggésbe hozható a nõi nemi
hormonokra hasonlító anyagokkal. Az azonban még vitatott, hogy ezek
az anyagok a csecsemõk heréinek fejlõdését is befolyásolják-e.
A most megjelent tanulmány azt állítja, hogy a környezetünkben
megtalálható ösztrogének akadályozzák a felnõtt férfiak
spermiumát a petesejt megtermékenyítésében. A londoni Kings
College kutatói valójában azt bizonyították be, hogy ezekbõl a kémiai
anyagokból már kis mennyiség is elegendõ ahhoz, hogy a kísérleti
alanyok - ez esetben hímnemû egerek - spermiuma idõ elõtt éretté
váljon.
A szaporodás során a túl korán megérett spermium használhatatlan,
magyarázta
Lynn Fraser, a kutatás egyik vezetõje. Fraser csapata szójából, hüvelyes
növényekbõl, komlóból, sörbõl és egyéb termékekbõl, például
szintetikus festékekbõl, gyom- és rovarirtó szerekbõl, valamint nõstény
egerekbõl kivont ösztrogénekkel keverték össze kémcsövekben
az egerek spermiumát.
Arányosan annyi anyagot használtak fel, amennyi egy ember vérében
is megtalálható lenne azokból.
Harminc perc elteltével a környezeti ösztrogénekkel kezelt
spermiumok nagy része gyors fejlõdésen ment keresztül. Sok közülük
korán bocsátotta ki azokat az enzimeket, amelyek lehetõvé teszik a
petesejt falán való áthatolást - ez normális esetben csak a sejt
falánál történik meg.
Egy óra múlva a hormonoknak kitett spermiumok háromnegyede elég érett
lett a
megtermékenyítéshez - míg a kezeletlen spermiumoknak csupán
egyharmada állt készen. A környezeti ösztrogének sokkal hatékonyabbak
voltak a természetes, nõstényegérbõl származó ösztrogénnél.
Fraser gyanítja, hogy a különbözõ környezeti ösztrogénbõl egy
még hatékonyabb koktélt is össze lehet
állítani.
Tíz évvel ezelõtt a szaporodással foglalkozó biológusok egy
csoportja az állította, hogy a spermiumszám világszerte ötven
százalékkal csökkent, és ezért egyértelmõen a környezeti ösztrogéneket
kell hibáztatnunk. További aggályok merültek fel a különbözõ
szennyezésekkel kapcsolatban, amikor kiderült, hogy azok szaporodási
problémákat okoznak az állatoknál.
Az iparosodott országokban az elmúlt évtizedekben valóban jelentõsen
csökkent a termékenységi ráta, magyarán a száz nõre jutó születések
száma. Ezt azonban más változások, például az egészségtelenebb
életstílus és a késõi gyerekvállalás is megmagyarázhatják.
Nagyon nehéz azt leellenõrizni, hogy a környezetben megtalálható
kémiai anyagok milyen hatással vannak a spermaszámra, és hogy az
elfogyasztott, illetve más módon a testbe került környezeti ösztrogének
a herékbe szállítódnak-e.
Niels Skakkebaek a Koppenhágai Egyetemen tanulmányozza a reprodukciót;
szerinte ezek az anyagok sokkal nagyobb kárt okoznak a magzati fejlõdés
során, mint felnõtt korban, amikor a herék már rugalmasan kezelik
a sérüléseket. - "Egy jó herékkel született baba a késõbbi
életében jó termékenységgel lesz megáldva." - állítja
Skakkebaek.
(Nature jövõnézõ)
http://www.stop.hu/jovonezo
|
