Az anyatej védi a babát és a mamát
Védi a babát és a mamát  (2000.08.10)

Évezredek tapasztalata és a legújabb tudományos kutatások eredménye összecseng: semmilyen mesterséges táplálék nem képes teljes mértékben pótolni a csecsemõ számára az anyatejet. A természet tökéleteset alkotott, a fajok életben maradásának nélkülözhetetlen eszközét. Az élet egyik törvénye: ha az utódot nem táplálja az anyja, elpusztul.
Az ember az egyetlen faj, amelyik helyettesíteni tudja az anyatejet mással, de a pótszerek soha nem érhetik el annak minõségét. Az anyatej mindazt tartalmazza, amire egy embernek hat-nyolc hónapos koráig szüksége van, s további néhány hónapig is csak kiegészíteni kell azt. A D-vitamin kivételével az összes vitamin megtalálható benne, ugyanígy a szükséges ásványi sók és zsírok, az agy és a retina fejlõdéséhez szükséges telítetlen zsírsavak. A szoptatott csecsemõ ellenálló a vírusokkal, baktériumokkal szemben, általában még egy náthát sem kap, amíg így táplálkozik. Még az olyan krónikus betegségekkel szemben is védett, mint például a diabétesz, a sclerosis multiplex, a bélhurut.
Mint arról a Szabad Föld beszámolt, a legújabb kutatások szerint pedig egész életében egészségesebb lesz! De még ránézésre is más az ilyen baba, feszes a húsa, nem hízik el, s a szellemi fejlõdése is gyorsabb. Igaz, ez utóbbiban szerepe van annak a szoros, eltéphetetlen lelki kapcsolatnak is, ami kialakul a csecsemõ és az õt mellére ölelõ anyja között.
Talán kevesebb szó esik arról, hogy az anya számára is igen nagy nyereség, ha szoptat. A lelki gazdagodás, amit gyermekével kialakult kapcsolata ad és az öröm, amit fejlõdése láttán érez saját személyiségét is építi. Ugyanakkor a szoptatás az egészsége szempontjából is fontos. A jelenben: elõsegíti a méh visszahúzódását eredeti helyzetébe, segíti a lefogyást, sõt még a dohányzásra való esetleges visszaszokást is hátráltatja. (A közhiedelemmel ellentétben a fogamzást csak kismértékben akadályozza, tehát a védekezést nem lehet kiváltani vele.) A jövõben: csökken az emlõ- és a petefészekrák kockázata, kiegyensúlyozottabb a hormonális állapot.
A világ nagyobbik részén még mindig a szoptatás a csecsemõk életben maradásának alapvetõ feltétele. Az Egészségügyi Világszervezet felmérése szerint a fejlõdõ országokban évente mintegy másfél millió csecsemõ pusztul el azért, mert nem kap anyatejet, csak mesterséges táplálékot. A WHO egyik hatalmas kudarcaként tartja számon azt a hatvanas-hetvenes évekbeli akciót, amikor a harmadik világban a legjobb szándéktól vezetve korszerû, vitaminozott tápszerekkel látták el a csecsemõket. Csak éppen arra nem számítottak, hogy az anyák rossz vízzel, rossz higiéniai feltételek között készítik el a táplálékot, aminek következtében még több gyermek halt meg, mint azelõtt. Azóta próbálják visszafordítani a nõk "modernizálását", de mint a fenti adat mutatja, nem mindig sikerrel.
Erre is gondolva, de az egész világra kiterjesztve írtak alá egy nyilatkozatot 1990 augusztusában 10 nemzetközi szervezet és 30 kormány képviselõi Firenzében. Ebben felszólítják a kormányokat, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy az anyák csecsemõjüket legalább 4-6 hónapig kizárólag anyatejjel táplálják. Ennek a nyilatkozatnak a nyomán indult világútjára a Baba-barát Kórház kezdeményezés és nevezték ki augusztus 1-jét a szoptatás világnapjává.
A családokkal közvetlen kapcsolatban álló védõnõk teszik a legtöbbet azért, hogy meggyõzzék a fiatal anyákat. Védõnõi tapasztalatok szerint még egy évtizeddel ezelõtt is az volt az általános, hogy bár más-más okból, a legtanultabb és a legiskolázatlanabb anyák körében volt a legmagasabb a szoptatók aránya, a többieknél pedig igen alacsony. A Magyar Védõnõk Egyesülete 1993-ban kapcsolódott a WHO által meghirdetett szoptatási világnap-kampánysorozathoz, mert így még nagyobb figyelmet tudnak irányítani a témára.
S nem veszett kárba a sok erõfeszítés: 1992-tõl 1998-ig országosan 45 százalékról 54,6 százalékra emelkedett az anyatejjel táplált csecsemõk aránya. A legjobb eredményt Csongrád megye tudja felmutatni, ahol az ÁNTSZ adata szerint már az apróságok csaknem kétharmada tartozik közéjük. A védõnõk célja, hogy ismét természetes legyen a szoptatás minden anya számára. A példakép Norvégia, ahol már a kisbabák 95 százaléka anyatejen cseperedik.
(Forrás: Szabad Föld)

 

 
X
EZT MÁR OLVASTAD?