A méh nagysága és a koraszülés kockázata

Renato Fanchin professzor elmondta, hogy a mesterséges megtermékenyítéssel létrejött terhességek negyede-harmada ikerterhesség, amelyek 8%-nál sokkal korábban indul meg szülés, és így különféle komplikációkkal, esetenként pedig a baba halálával is számolni kell. A professzor szerint ezért jobb lenne, ha csak egy-egy embriót helyeznének vissza a megtermékenyítés után. De az új módszer segítségével már a beültetés előtt ki lehetne választani azokat a nőket, akiknél a méh méretei alapján kisebb az esély a koraszülésre, így jobb eséllyel tudnának kihordani ikerterhességet is.

 

Az már eddig is bizonyított volt, hogy azoknál a nőknél, akik már szültek, a következő terhesség kisebb eséllyel végződik koraszüléssel, mégpedig valószínűleg azért, mert az előző terhességek kissé kitágították a méh üregét. A kutatók ezért kezdték el vizsgálni a méhcsúcs magassága és a koraszülés közötti összefüggést. – számolt be róla a Science Daily.

 

Vaginális ultrahanggal mérték meg a méhcsúcs és a külső méhszáj távolságát 79 olyan 21-39 év közötti asszonynál, akik lombikprogramban vettek részt. A sikeres megtermékenyítés után pontosan feljegyezték a szülés pontos dátumát, valamint a komoly koraszüléseket és a halálozásokat is.

 

Ezután az ultrahangos eredmények alapján három csoportba osztották az asszonyokat: az első csoportba 24 olyan nő került, akiknek méhe kevesebb, mint 63 mm magas. A másodikban 33 nő került, akiknek méhe átlagos magasságú, azaz 64-70 mm-es. A harmadik csoportot 22 olyan kismama alkotta, akiknek méhe magasabb, mint 70 mm.

 

Az első csoportba tartozó nők esetében szignifikánsan magasabb volt a komoly koraszülések, a magzati halálozások aránya, mint a másik két csoportnál. A csoportba tartozó asszonyok átlagosan a terhesség 33,7 hetében szültek (a szülések a 23-38,5 hét közé szóródtak). A másik két csoportban már 37,5 hét volt az átlag. Az első csoportnál 7 magzati halálozás történt, szemben a második csoport egyetlen tragikus esetével, míg a harmadik csoportnál erre egyáltalán nem volt példa. Az első csoport esetében a 7 halálozás közül 6 egyértelműen a túl korai szülés következménye volt, míg a második csoportnál nem volt ilyen összefüggés.

 

Mivel a hüvelyi ultrahang elterjedt, rutinszerű, viszonylag olcsó és nem invazív eljárás a szülészet-nőgyógyászatban, a professzor úgy gondolja, érdemes lenne a fenti megfigyeléseket is figyelembe venni a mesterséges megtermékenyítések során.