Lauren Child: Nem vagyok álmos és nem akarok lefeküdni!
Charlie kishúga, Lola nem egyszerû eset: szinte sosem hallgat a szép szóra, és ez a bátyja esetében sincs másképp. Márpedig, ha a szüleik megkérik, vigyázzon rá, kénytelen Lolát rávenni arra, hogy megtegye, amit Charlie kér tõle. Ám a bátyót sem kell félteni, felnõtteket megszégyenítõ leleménnyel találja fel magát ezekben a helyzetekben.
A könyvben például az lenne a feladat, hogy Lola idõben ágyba kerüljön, ám természetesen a kisasszony kicsit sem álmos. Meg különben is, ezer dolga van. Rajzolni kell még, és ragasztani, hulahoppozni és ugrálni, meg persze jártatni a csicsergõt ezerrel.
És az sem hatja meg, hogy már a kismadarak sincsenek fenn, hiszen neki mégsem tollas a háta. Meg különben sem fáradt. Mit tesz ilyenkor egy valamire való gyerekfelügyelõ, kortól függetlenül? Valószínûleg vagy a falat kaparássza, vagy cselhez folyamodik. Charlie az utóbbit választja.
Az Angliában népszerû Charlie és Lola sorozat kötet illusztrációi csodaszépek, a fotó és grafika szerelmébõl született, színes, mégsem zsúfolt, és még véletlenül sem csöpögõsen habos-babos. A történet pedig pont olyan hosszú, hogy kényelmesen ellazítsa a gyereket alvás elõtt, és annyira vicces, hogy nem lehet megállni nevetés nélkül. Arról nem is beszélve, hogy a felnõttek is meríthetnek belõle inspirációt, ki tudja, mikor lehet szükség rá.
(Csimota Kiadó 2010)