Baba Mama Centrum és Családi Klub Hálózat

Nyáron történt, augusztus elsõ felében jártunk. Meleg nyári nap volt, nekem fontos elintéznivalóm akadt, a lányaim is velem tartotta.
           Már hazafelé tartottunk, amikor Dóri nagyon álmos, bágyadt lett. Az autóban a légkondicionálásnak köszönhetõen kellemes volt a levegõ, arra gondoltam, ez már a déli fáradtság, amit az autó ringatása fokozott.
           Ebédre értünk haza, s még akkor sem kezdtem gyanakodni, amikor Dóri nem akart ebédelni. Máskor is elõfordult, hogy annyira elfáradt, hogy az ebédet csak alvás után ette meg. A szokásos elõkészületek után lefektettem aludni.
           Alvás közben többször bementem hozzá, így rögtön feltûnt az elsõ gyanús jel: a túl mély, kicsit nehéz szuszogás. Késõbb már az arcát is melegnek éreztem, amit igazolt az ébredés utáni lázmérés.

Irány a rendelõ, ahol kiderült, doktor néninket másik orvos helyettesíti.
           Dóri vizsgálata után az orvos megkérdezte, volt-e máskor is ilyen tünete, én pedig azt feleltem, igen.
           Kaptunk antibiotikumot, belélegzõs gyógyszert, hörgõtágító kúpot, s ezek mellett köptetõt javasolt az orvos.
           Otthon gondosan elolvastam a készítmények tájékoztatóját, s a rendelõben kapott leletet is (ha nem saját orvosunk vizsgál meg, mindig kapunk ilyet) – és bevallom, megijedtem. Az antibiotikum erõs, a „szippantós” valójában asztmára való, a leleten egyéb tüdõbetegség szerepelt, s közben Dóri egyre nehezebben vette a levegõt, erõsödött a zihálása. Ekkor tudatosult bennem, az orvos ezeket a zörejeket már hallotta Dóri tüdejében, én azonban akkor még nem találtam másnak a tüneteit, mint egy erõsebb megfázás esetén, tehát amikor igent mondtam, valójában nem ugyanazokra a tünetekre gondoltunk.
           Nem sokat gondolkodtam, az elõ-írásnak megfelelõen beadtam a gyógyszereket, s közben féltem az éjszakától, nehogy befulladjon. Emlékszem, este ott ültem az ágya mellett, hallgattam, milyen nehezen kapkodja a levegõt, s ahogy a hátára tettem a fülem azt is hallottam, hogy sípol bent.

Másnap kihívtam a saját gyermek-orvosunkat (elõzõ este nem tudtam utolérni), akitõl választ kaptam valamennyi kérdésemre is. Kiderült, Dórinak asztmatikus hörghurutja van, amit allergia okoz, és minden elõzmény nélkül, egyik napról a másikra jelentkezik. (Ebben az esetben az allergia a felsõ légutakat támadja meg.) Antibiotikum szedése ilyen esetben nem indokolt, mivel azonban este egy adagot már bevett belõle, muszáj a kúrát végigcsinálni.
           Fontos a köptetõ, a hörgõtágító, légzés-könnyítõ szerek, szükség esetén lázcsillapító használata. Jót tesz, könnyíti a légzést a hûvösebb, nem páradús levegõ, és általában jobb ülni, mint feküdni, így könnyebb a légzés.

Dórinál az asztmatikus hörghurut elég erõs formában jelentkezett, ezért háziorvosunk a pulmonológiára is beutalta, ahova sikerült aznap eljutnunk.
           Miután a doktornõ megvizsgálta Dórit, megerõsítette a diagnózist, és elmondta, tejallergiás múltja miatt valóban nagyobb az esélye az asztma kialakulásának, de egy alkalommal elõfordult asztmatikus hörghurut még nem jelenti azt, hogy Dóri asztmás lesz.
           Egyetértett a háziorvosunk által is felírt gyógyszerekkel, megerõsítette, hogy az antibiotikum nem indokolt, és azzal váltunk el, hogy ismételt asztmatikus hörghurut lezajlása után jelentkezünk, s akkor elvégzi a bõrpróbát.

Októberben - újabb két asztmatikus hörghurut után (az egyik akkor kezdõdött, amikor a bõrpróbára idõpontunk volt) -, sikerült elvégezni a tesztet. Ennek lényege, hogy különbözõ, allergizáló anyagokat cseppentenek a bõrre, majd ezeket „beszúrják” a bõr alá. Azoknál a szereknél, melyre a szervezet allergiás, a bõr kipirosodik. 15 perc elteltével nemcsak azt nézik meg, mire allergiás az illetõ, hanem azt is, milyen mértékben.
           Dóri penészre allergiás, kiegészítve elenyészõ mértékû fûallergiával. Kaptunk beszippantós gyógyszert, melyet naponta kétszer, reggel és este kell használni, majd kontrollra mennünk kb. ½ év múlva.

Fontos, hogy tartózkodjunk azoktól az anyagoktól, melyekre allergiásak vagyunk. Ételek esetében azok teljes kizárása az étrendbõl egy bizonyos ideig – tartós eredményt hozhat.

Dóri esetében az alábbi tanácsokat fontos betartani:

Penészgomba-allergia jó tanácsok:

1.     Ne legyen magas a lakás páratartalma.
2.Lakását gyakran, alaposan szellõztesse.
3.Ne legyen levegõpárásító a fûtõtesteken.
4. A falak, bútorok és szõnyegek legyenek  szárazak.
5.A hûtõszekrényt gyakrabban tisztítsa, romló étel ne maradjon benne.
6.A konyhai szemetest gyakrabban ürítsék ki.
7. A könnyen penészedõ ételeket tartsák hûtõszekrényben.
8. Amennyiben gyermeke szabadtéri penészgombákra allergiás, kerüljék az õszi erdõben a kirándulást, ne hemperegjen avarban. Spórakiáramlás júniustól-júliusig, majd augusztustól-októberig észlelhetõ.

Kora tavasztól késõ õszig folyamatos virágporáramlás észlelhetõ a levegõben. A pollenek a szem, orr, garat és hörgõk nyálka-hártyájára jutva, allergiás egyéneken jellegzetes tüneteket váltanak ki. Kilométerekre is eljutnak a szél útján. Így a belváros lakóiban is hasonló tünetegyüttest okozhatnak.

Gyermeke kimutatott virágpor allergiája ellen védekezzen megelõzéssel.

1.      Kora tavasztól késõ õszig tartson zárt ablakokat gyermeke hálóhelyén 6-22 óráig.
2.      Szabadban hordott ruháit ne hálóhelyén tegye le.
3.      Amennyiben szemviszketése is szokott lenni, egész nyáron hordjon világos üvegû napszemüveget.
4.      Gyakrabban mossák meg a gyermek haját, akár tiszta vízzel is.
5.      Ne tartózkodjon fûnyírás közelében, ne hemperegjen fûben, vadvirágos réten.
6.      Szeles, száraz napokon lehetõleg keveset tartózkodjon szabadban.
7.      Ismerje a gyermekét allergizáló növények virágzását, ismerje fel azokat, hogy el tudja kerülni a gyakori találkozást, nyaralásukat lehetõség szerint ennek figyelembevételével tervezzék.
8.      Rövid esõzés és viharok idején a pollentartalom inkább magasabb, mint alacsonyabb lesz. Tartós esõ hoz csak könnyebbséget.

Dóri tejallergiája olyan kiütéseket okozott néhány hónapos korában a popsiján, amit csak egy, kizárólag a Heim Pál kórházban beszerezhetõ krémmel lehetett kezelni.
           Miután 5 hónapos korában felismerték tejallergiáját (kb. a harmadik orvosnál voltunk!), a tejet és a tápszert ki kellett iktatnunk az étrendjébõl. Fõzelékeken, gyümölcsökön, zöldség- és gyümölcsleveken kívül mást nem kaphatott. Néhány hónappal késõbb ehetett gyermek müzlit, aminek összetevõiben tejféleség nem szerepel, s õ teával, gyümölcslével elkészítve kapta. Az addig kezelhetetlen kiütések a popsiján teljesen elmúltak, azóta sem tértek vissza. A diétának köszönhetõen egy éves kora elõtt fogyaszthatott tejterméket, bár a tejet még egy ideig nem bírta. 1 ½ - 2 éves korára ez a probléma is megoldódott, imádja a tejbegrízt és a kakaót.

Azt tanácsolom, bátran keress fel másik orvost, amíg nem találod meg a megoldást!

Könyvajánló:

Halász Katalin: Tej nélkül egészségesen – Receptötletek tejallergiásoknak

Több, mint 130 recept a levesektõl kezdve, húsételeken, reggeli változatokon keresztül egészen a süteményekig. 

A Hírlevél májusi számából