#baba#anya

Ebből áll a Családi Pótlék: íme minden, amit tudni kell róla!

Ki jogosult családi pótlékra?

A családi pótlék nevelési ellátásból és iskoláztatási támogatásból tevődik össze.

A nevelési ellátás a gyermek születésétől a tankötelezetté válása évének október 31-ig jár.

Nevelési ellátásra jogosult:

  • a saját háztartásban nevelt gyermek vér szerinti, vagy örökbe fogadó szülője,
  • a saját háztartásban nevelt gyermek szülőjével együtt élő házastárs,
  • az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van,
  • a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja,
  • a gyám,
  • akinél a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték,

a még nem tanköteles gyermekre tekintettel.

Saját jogán az kérelmezheti a nevelési ellátást, aki a 18. életévét betöltötte, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos és iskoláztatási támogatásra való jogosultsága megszűnt.

Az iskoláztatási támogatás a tankötelessé válás évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint a tankötelezettség megszűnését követően köznevelési intézményben vagy szakképző intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben a gyermek a 20. életévét, sajátos nevelési igényű gyermek esetén a 23. életévét betölti.

Iskoláztatási támogatási támogatásra jogosultak:

  • a saját háztartásban nevelt gyermek vér szerinti, vagy örökbe fogadó szülője,
  • a saját háztartásban nevelt gyermek szülőjével együtt élő házastárs
  • az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van,
  • a szülővel együtt élő élettárs,
  • a gyám,
  • akinél a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték,
  • a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy.

Saját jogán az kérelmezheti az iskoláztatási támogatást, aki köznevelési intézményben vagy szakképző intézményben tanulmányokat folytat, a tankötelezettsége megszűnt, és

  • akinek mindkét szülője elhunyt,
  • akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált, vagy házastársától különélő szülője elhunyt,
  • aki kikerült a nevelésbe vétel alól,
  • akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg,
  • aki a vér szerinti, örökbe fogadó szülőjével, nevelőszülővel, gyámmal nem él egy háztartásban,
  • a gyámhivatal szülői ház elhagyását engedélyező határozata szerint az iskoláztatási támogatást a nagykorúvá válása előtt is részére folyósították.

Kit kell saját háztartásban nevelt gyermeknek tekinteni?

A családi pótlékra való jogosultság szempontjából saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt, aki a szülővel életvitelszerűen él együtt és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak nap közben kerül ki.

Saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket is, aki

  • a kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése okán átmeneti jelleggel tartózkodik az igénylő háztartásán kívül,
  • akit szociális intézményben 30 napot meg nem haladóan helyeztek el, vagy 30 napot meghaladó szociális intézményi elhelyezésére tartós betegsége, vagy fogyatékossága miatt az intézményben egyidejűleg biztosított iskolai oktatás, vagy fejlesztő nevelési oktatási tevékenység igénybevétele érdekében kerül sor,
  • aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülőjével együtt családok átmeneti otthonában tartózkodik.

Kit lehet a családi pótlék összegének megállapításánál beszámítani?

A családi pótlék összegének megállapításakor lehetőség van azt a gyermeket is figyelembe venni, aki után az igénylő már nem jogosult a családi pótlékra.

Az összeg megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket lehet figyelembe venni aki az igénylő háztartásában él és akire tekintettel a szülő, nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult, vagy aki köznevelési intézmény vagy szakképző intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben, első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes osztatlan képzésben részt vevő hallgató, és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik.

Beszámít a gyerekszámba az a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermek is, aki családi pótlékra saját jogán jogosult, vagy aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, ha őt a gyámhivatal nem vette nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő vele rendszeres kapcsolatot tart fenn.

A családi pótlék megosztása

Ugyanazon gyermek után a családi pótlék csak egy jogosultat illet meg. Ez alól kivétel, ha a különélő szülők időszakonként felváltva gondozzák gyermeküket és a szülői felügyeleti jog mindkét szülő esetében fennáll. Ilyen esetben a családi pótlékra 50-50 %-os arányban mindkét szülő jogosultságot szerezhet.

Mikor nem jár a családi pótlék?

Az ellátás folyósítását szüneteltetni kell:

  • a jogosult távolléte alatt, ha a jogosult 3 hónapot meghaladó időtartamra olyan államba távozik, amely nem az EU tagállama, nem EGT-tagállam, vagy nem olyan állam, amelynek állampolgára azonos jogállást élvez az Európai Közösség és tagállamai vagy az EGT-megállapodásban részes állam állampolgárával,
  • ha az óvodai nevelésben való részvételre kötelezett gyermek az adott nevelési évben 5 napot igazolatlanul mulasztott, a családi pótlékra jogosult személyt, az intézmény vezetője tájékoztatja, hogy az igazolatlanul elmulasztott huszadik óvodai nevelési nap után a családi pótlék szüneteltetésre kerül,
  • ha a tanköteles, vagy a tankötelezettsége megszűnését követően nevelési-oktatási intézményben vagy szakképző intézményben tanulmányokat folytató gyermek az adott tanítási évben 10 napot igazolatlanul mulasztott, a családi pótlékra jogosult személyt, az intézmény vezetője tájékoztatja, hogy az igazolatlanul elmulasztott ötvenedik kötelező tanórai foglalkozás után a családi pótlék szüneteltetésre kerül,
  • szüneteltetni kell a családi pótlék folyósítását, amennyiben a 18. életévet betöltött személynek rendszeres jövedelme van (legalább három egymást követő hónapban a minimálbért meghaladó jövedelem). A folyósítást a negyedik hónaptól kezdődően kell szüneteltetni.
  • ha a gyermeket a bíróság szándékos bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen bűnösnek mondta ki, de büntetésként rá szabadságvesztést nem szabott ki, a gyermekre tekintettel megállapított iskoláztatási támogatást az ítéletet hozó bíróság tájékoztatása alapján 12 naptári hónapon át - szüneteltetni kell.

Mennyi a családi pótlék összege?

  • Egy gyermekes család esetén 12.200 Ft, egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13.700 Ft,
  • Két gyermekes család esetén gyermekenként 13.300 Ft, két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14.800 Ft,
  • Három vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16.000 Ft, három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17.000 Ft,
  • Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, továbbá a gyermekotthonban, a javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, valamint szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél elhelyezett tartós beteg, súlyosan fogyatékos gyermek után 23.300 Ft, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket egyedül nevelő esetén 25.900 Ft.
  • Tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos nagykorú személy esetén 20.300 Ft

Hová és meddig kell benyújtani a családi pótlék iránti kérelmet?

A támogatás igényléshez kapcsolódó nyomtatványok az alábbi linken találhatóak:  

https://www.allamkincstar.gov.hu/csaladok-tamogatasa/Csalad_gyermek/csaladi-potlek

Ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton is benyújtható a családi pótlék iránti igény:

https://www.magyarorszag.hu/szuf_ugyleiras?id=d0a0c166-6d72-4cba-81e9-1fad2fd64027&_n=kerelem_csaladi_potlek_megallapitasara_(cst_csp_01)

Az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb 2 hónapra lehet érvényesíteni a támogatás iránti igényt.

A szerzőről: Bokodi Zsófia, társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadó, közgazdász. Teljes körű bérszámfejtéssel, valamint munkaügyi és társadalombiztosítási feladatok ellátásával, tanácsadással foglalkozik. Kövesd a Facebookon, vagy keresd e-mail elérhetőségén, ha további információra van szükséged.

 

Bokodi Zsófia, 2023. november 15.

Forrás: Nyitókép: GettyImages.com

 
 
 
X
EZT MÁR OLVASTAD?