TÁPPÉNZ

Keresőképtelenség - például veszélyeztetett terhesség - esetén a kismama táppénzre lehet jogosult. Veszélyeztetett terhesség esetén a munkaviszonyban nem jár betegszabadság, az első naptól táppénz járhat.

Ki jogosult táppénzre?

A táppénzre jogosultságnak három alapfeltétele van:

• fennálló biztosítási jogviszony (pl. munkaviszony, egyéni vállalkozás),
• a keresőképtelen személy társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett,
• az orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség.

Meddig jár táppénz?

Táppénz az igazolt keresőképtelenség időtartamára, de legfeljebb a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át jár, ha a kismama rendelkezik legalább egy éves folyamatos biztosításban töltött idővel, és nincs táppénzelőzménye sem (egy évre visszamenőlegesen nem kapott táppénzt).

Ha a kismama nem rendelkezik egy év folyamatos biztosításban töltött idővel, akkor számára a táppénzre való jogosultság első napját közvetlenül megelőzően biztosításban töltött napoknak megfelelő számú napra jár a táppénz.

A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A 30 napi megszakításba nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj (a diplomás GYED kivételével), örökbefogadói díj, gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) folyósításának ideje.

Ha a kismama nem rendelkezik a szükséges biztosítási idővel, méltányosságból kérelmezhető a táppénz folyósítása.

A táppénz minden naptári napra jár, beleértve a szabadnapot, heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is.

Mikor nem jár táppénz?

Nem jár táppénz

• a betegszabadság lejártát követő szabadnapra, heti pihenőnapra és munkaszüneti napra, ha az ezen napokat követő első munkanapon a keresőképtelenség már nem áll fenn,
• a táppénzre való jogosultság első napjának azon részére, amely alatt a biztosított keresőtevékenységet folytatott,
• a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának az idejére, ide nem értve a Gyes mellett végzett munka alapján járó táppénzt,
• a letartóztatás és a szabadságvesztés tartamára,
• a saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára,
• a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék folyósításának az idejére, ide nem értve ezen ellátások mellett végzett munka alapján járó táppénzt.

Mennyi a táppénz összege?

A táppénz összegét a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 48.§. alapján számítják ki az alábbiak szerint.

A táppénz összegének megállapításánál jövedelemként kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban (pl. munkaviszony) elért járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.

A táppénz összegének meghatározásához meg kell állapítani, hogy az igénylő rendelkezik-e a jelenlegi jogviszonyában (pl. munkaviszony) a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva 180 naptári napi jövedelemmel.

1) Amennyiben az igénylő a táppénz jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, akkor a táppénz alapját ezen 180 napi jövedelem figyelembevételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.

2) Ha az 1. pontban meghatározott időtartamban nincs 180 naptári napi jövedelme az igénylőnek, de ezen időtartam alatt a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, akkor a táppénz alapját a 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani. Ezt a szabályt akkor lehet alkalmazni, ha az igénylőnek van az ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőzően legalább 180 nap folyamatos biztosítási jogviszonya.

3) Amennyiben az 1. és 2. pontban meghatározottak szerint nem lehet a táppénz alapját megállapítani, vizsgálni kell, hogy az igénylő rendelkezik-e a jogosultság kezdő napját megelőzően 180 nap folyamatos biztosítási idővel.

Ha igen: akkor a táppénz alapját az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 napnyi - tényleges jövedelem, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.

Ha nem: akkor a táppénzt a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a táppénzre való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 naptári napi – tényleges jövedelme, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelme a minimálbérnél kevesebb. Ez esetben a tényleges vagy szerződés szerinti jövedelem alapján kell a táppénz alapját megállapítani.

4) Kedvezmény szabály: Ha az igénylőnek a táppénzre való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában azért nincs legalább 180 naptári napi tényleges jövedelme, mert legkevesebb 180 napig táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban vagy gyermekgondozási díjban részesült, a táppénz naptári napi összegét az utolsóként megállapított ellátás alapjának figyelembevételével kell megállapítani. Ezt az összeget össze kell hasonlítani a tényleges, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelemmel, és amelyik a kedvezőbb azt kell folyósítani.

Mennyi a táppénz mértéke és a táppénz napi összegének maximuma?

A táppénz mértéke a biztosításban töltött időtől, illetve az esetleges kórházi ápolástól függően a táppénz alapjának 60 %-a, illetve 50%-a.

A táppénz mértéke:

• legalább 730 nap folyamatos biztosításban töltött idő esetén a táppénz alapjának a 60%-a,
• 730 napnál kevesebb biztosításban töltött idő esetén a táppénz alapjának az 50%-a,
• kórházi vagy egyéb fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás, ápolás esetén a táppénz alap 50%-a lesz, a biztosítási időtől függetlenül.

A táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének harmincad részét, 2023-ban a táppénz maximuma 15.466,67 Ft.

A táppénz összegéből 15% személyi jövedelemadó-előleg kerül levonásra, melyből adókedvezmény érvényesíthető.

Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony

Aki egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszonya alapján (pl. 2 munkahelye van, munkaviszonya mellett egyéni vállalkozó is) jogosult táppénzre, annak a táppénzfolyósítás időtartamát és a táppénz összegét, mértékét jogviszonyonként külön-külön kell megállapítani.

Hová és meddig kell benyújtani a táppénz iránti kérelmet?

Munkavállalóként a táppénz iránti kérelmet - a keresőképtelenségről szóló orvosi igazolást - a munkáltatóhoz kell benyújtani. A munkáltató amennyiben nem kifizetőhely, a kérelmet 5 napon belül továbbítja a kormányhivatal felé.

Egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként elektronikus úton a székhely szerint illetékes vármegyei kormányhivatalhoz kell benyújtani a kérelmet.

Az igénybejelentés napjától legfeljebb 6 hónapra visszamenőleg lehet érvényesíteni a táppénz iránti igényt.

Mennyi idő alatt bírálják el a táppénzigényt?

Az elbírálás a kérelemnek a kormányhivatalhoz vagy kifizetőhelyhez történő megérkezését követő naptól számított 8 nap, feltéve, hogy a táppénz iránti kérelem benyújtásakor rendelkezésre álló adatok alapján az igény elbírálható, egyéb esetben (pl. ha hiánypótlást kell lefolytatni) 60 nap.

 

(A cikk 2023.10.04-én frissült.)