Kassidy születése

2003. nyár végén, új élet érkezett közénk, szerető ölünkbe. Kaliforniában ragadtam drága szerelmemnek köszönhetően - mikor megérkeztem látogatóba, fogalmam sem volt, hogy ezúttal meddig fogok maradni és mit fogok csinálni. Így jönnek a legnagyobb meglepetések!

Kilenc hónapig érleltem, növeltem, gondolatban ölelgettem magzatomat megérkezésemet követően, és ez idő alatt rengeteget tanultam, pl. azt, hogy teljes mértékben bízzam a testemben, ösztöneimben, az Erőkben, Kassidyben, hogy adjak önzetlenül - azt amim van, pl. jó gondolatokat. Készülgettem a nagy napra, amennyire csak lehetett, testben és lélekben - egészséges táplálkozás, kismama jóga, pozitív hozzáállás, szakirodalom tanulmányozása. Az egész egy nagy tanulóút, és igazán valóságos, nem felhőket kergető látomás. Igazi áldás, és gyönyör, nagy transzformációt  követel, az agyagburkok levedlését! Éreztem az erőmet, hogy képes vagyok megcsinálni, és éreztem gyengeségemet is ami fokozatosan távozott.

A születés napjára kész lettem, és Piciny Emberke is készen lett, aki folyton ezt jelezte az utóbbi hetekben, napokban. Fejecskéje erőteljesen lefelé fordult, és izgett-mozgott, döngette a kaput! Augusztus 19.-én napközben éreztem a görcsöcskéket, amik menstruációs érzésekre emlékeztettek. Ez már az? Nem voltam 100%-ig biztos, hogy mennyit tettem már meg, és mennyi van még hátra, és hogy mennyivel lesz még intenzívebb az esemény.

Délutánra levontam a következtetést: elővajúdásban vagyok - készítettem fel bátyámat, aki nálunk volt, és tudta, hogy ez azt jelenti, hogy magányra vágyom a nagy esemény előtt. Délután 6 óra körül a hullámok intenzívebbé váltak, és számolgattuk Briannel, hogy hány perc van közöttük. Elmentünk sétálni - utólag kiderült, jó nagyot - és Brian aggódva sürgette a visszamenetelt, mert ideje volt nemsokára, hogy hívjuk Louanat, a szülésznőnket. Persze vonaglásom ellenére sem voltam biztos abban, hogy még mennyivel lesz intenzívebb, de a Harry Pottert már nem tudtuk végignézni, mert fel kellett, hogy keljek és mozogjak, meg kússzak négykézláb, meg dobommal körbe-körbe járkáljak a gyertyafényes, gyermekváró házikónkban. Ekkor igazán át tudtam érezni mennyire jó, hogy a kórházi procedúra helyett az otthon melegét, biztonságát és kényelmét választottuk. Köszönet ezért!

Minden egyes hullámmal hatalmas nyomást éreztem a keresztcsontomban. A méhszáj nyílt meg! A test csoda, a születés csoda, a kapu megnyílik és életet ad.

Louana kb. este 10 órakor érkezett meg. Megnézte a méhszájat, megvan-e még, és ünnepélyesen jelentette be, hogy majdnem teljesen eltűnt, nemsokára készülhetek a következő fázisra, a nyomásra. Az átmenet - transitioning -, amikor a baba feje a méhszájon átmegy, az egyik legintenzívebbnek mondott szakasz következett nemsokára. A szünetekben társadalmi életet éltünk, beszélgettünk, Brian itatott vízzel, és amikor jött egy-egy görcs.. oooh boy!, jött a hullámlovaglás teljes intenzitással.

Az átmenetben mindenféle hangokat adtam ki, amik teljes természetességgel jöttek. Próbáltam mély és vibráló maradni. Ez segíti a folyamatot, szemben a sikoltozással. Az intenzitás nagyon szép volt és erővel teli.

És jött a nyomás!! Amolyan kakilásra emlékeztető érzéssel körítve, ahogy kicsi születő Csillagunk feje és teste nekinyomódott keresztcsontomnak és farokcsontomnak. Louana asszisztense, Chris segített a légzésben, és egy-egy hullámgörccsel hármas szettet tudtam nyomni. Ez hatszor ismétlődött, és az utolsó két szettel jött át Piciny feje, ami nekem a tetőpont élménye volt. Az érzés égetett, ahogy tágult a bőr a koronája körül. Teljes erőbedobás, és kint volt a feje! Még egy erős nyomás és a vállak is megvoltak! És a piciny meleg test csusszant kifele a nagyvilágba, ki a meleg és sötét fészekből. Louana azon nyomban törölközőbe burkolva a pocimra rakta az új jövevényt, aki gyönyörű volt és meleg, tiszta és friss, gyönyörű kis csillogó szemeivel rám nézett -sose felejtem el!

A méhlepény észrevétlenül surrant ki a méhemből, és Louana elnyisszantotta a rövidke köldökzsinórt. Két nappal később ástuk el a méhlepényt a kertünkben, a fa tövénél ünnepélyesen Briannel. Szép éjszakánk volt. Az éjjel 12:31 perces születés után kb. 2.-kor aludtunk el, és Kassidy egészen reggel 9-ig aludt. Sokat dolgozott a kincsem, és sikeresen, áldással, komplikáció mentesen, békésen érkezett a Világra, közénk játszani.

Szilvi, L.A.

2003.10.28