Terhesnapló 6. - Egy kis hazai

Szerencsére nem kellett antibiotikumot szednem a múltkori felfázásra, de nem is volt már utána panaszom. Azért csak el kellett látogatnom a háziorvosi rendelőbe, mivel időpontra volt szükségem Molly miatt. A kis testén van pár makacs szemölcs, ami nem igazán akar múlni, arra kellene valamilyen krém. Itt úgy működik az időpontkérés rendsze, hogy 1-2 héttel későbbre kapsz időpontot, vagy ha sürgősebb látogatásra van igényed, akkor reggel nyitáskor betelefonálsz, és adnak aznapra – már ha maradt. Jártam már úgy is, hogy ki voltam purcanva egy betegség miatt, de sajnos kifogytak az időpontokból.

Molly szemölcsei nem kívánnak azonnali ellátást, így boldog lettem volna a későbbi időponttal is. Igen ám, de ismét kifogtam a „kedves” recepcióst, akinek látni az undort a fején, hogy „Mit akar ez a külföldi?”. Kedves kolléganő persze nem tudott időpontot adni, úgy be voltak táblázva valószínű évekkel előre, és közölte, hogy hívjam fel őket reggel. Miért venném el ezzel mástól a lehetőséget, hogy orvost lásson még aznap?! Olyan pipa lettem, hogy faképnél hagytam a nőt.

Kérdem én: minek dolgozik egy ilyen személy olyan helyen, ahol külföldiekkel kell napi kontaktusban lenni? Ezt elmeséltem az egyik magyar barátomnak, aki szintén ehhez a körzethez tartozik. Még végig sem meséltem a sztorit, már tudta kiről van szó. Rosszul esik ehhez a nőhöz hasonló emberekkel találkoznom, de szerencsére ritka. Sajnos van ilyen és nekem ezt el kell fogadnom.

Ma ellátogatott hozzánk Keresztanyukám. Hozott magával sok-sok finom hazai ételt, a hűtőt kinyitva végre a kolbász illata csapja meg az orromat. Egyszerűen isteni! Már alig várom a reggelt, hogy egy jó kis magyaros reggelit csapjunk. Már nincs képem ilyen későn enni – lassan 11 felé jár az idő - , kénytelen vagyok addig aludni egyet.

Jó kis csajos programokat szerveztünk magunknak, hétvégén például Glasgowban fogunk tölteni egy éjszakát. Anyu is jön velünk, a fiúkat meg itthon hagyjuk. Kelleni fog a kimozdulás még a Kicsi érkezése előtt, jól jött a kirándulásnak az ötlete. Molly már nagyon izgatottan várja az utazást -vonattal fogunk menni, ami nála ritkaságnak számít.

Ma a 24. hét ötödik napja van, és a Kicsi szokásához híven nagyon jó gyerek. Az utolsó ultrahangon még farfekvéses volt - miért is ne?! De pár nappal ezelőtt, egy éjszaka folyamán talán rendezte a pozícióját: olyan nagy mozgolódások és rúgdosások folytak odabent, hogy felébresztett. Azóta nekem sem fáj annyira a medence- és szeméremcsontom sem – gondolom, kevesebb nyomás nehezedik rájuk. Bizonyára nagy futballista lesz belőle. Vagy ballerina, mint a nővére.

Léna