Terhesnapló 5. – Ügyintézés és biztonsági intézkedések
Hihetetlen, ahogy kinézek a szobám ablakán, ami a ház háta mögé az erdőre néz, hogy pár hete még havat láttam, éhező vörösbegyeket, aztán a zöldülő füvet és most már a fák is zöldbe borultak, pedig pár napja még kikértem magamnak, hogy ez így nem jó, még nem zöldellnek a fák. A baba növekedése is hasonlón hihetetlen és csodálatos dolog számomra: pénteken 17 hetes és 5 napos lesz Csumpici – utóbbi egy kedves ismerősöm találmánya arra, hogy még nem tudjuk a nemét, de ha anyuka családi beceneve Csumpi, akkor miért ne….
A hétvégék, ha édesanyám dolgozik, gyorsan elmennek, mert ilyenkor általában apun kívül nem járkál sok ember itthon, de most még ő is dolgozott, így egyedül telt el.
A hét eleje rohangálással telt, hétfőn megszereztem a genetikai vérvétel eredményét, szerencsére az eredmények szerint minden rendben, majd felkerestem a kozmetikusom, mert azért, ha itthon is vagyok, nem kéne bajuszt növesztenem. Az valahogy nem túl nőies.
Kedden egész nap úton voltam, először a táppénzes papírokat szereztem be, három hét után az elsőket és ezekkel együtt kerestem fel a cégem, valamint a könyvelőt, hogy elindíthassuk a táppénz folyamatát. Például meg legyen a folyamatos két év biztosítási jogviszonyról a papírom, az előző cégtől a jövedelemigazolás, mert ha nincs, nem kaphatom meg a 60%-os táppénzt a terhesség alatt.
Ugyanebben a körben a családi adókedvezmény érvényesítését is benyújtottam a cég felé, mivel pár hete igazolta az orvos, hogy már rég betöltöttem a terhességem 91. napját, de sajnos, nem tudtam, ez a papír mire szolgál. A keresgélések, kérdezgetések eredményeként elég átlátható a dolog.
A mai nap megvolt az első terhestornám, nagyon jól esett, csupán 30 perces volt. De jó új arcokat látni, de ahogy a többiek pocakját felmértem, ezzel a csoporttal maximum 8 hétig járok együtt, utána szép lassan elkezdenek cserélődni.
Körülbelül egy hete ismerkedtem meg „személyesen” az övterelővel, amit minden sűrűn vezető kismamának ajánlani tudok. A babavárás előtt nem ismertem az övterelő fogalmát, de azóta egyre több helyről hallottam, hogy ajánlott. Létezik drágább és olcsóbb fajtája is.
Ha már valaki egy kisebb balesetet megélt, tudhatja, hogy az öv mely testrészeket rántja meg. Az egyik ilyen rész a pocak, ami ilyenkor egy fejlődő kis csöppséget takar. Először sokat bénáztam vele, nehezen vettem használatba, például nagyon vicces, ha elfelejtem kikapcsolni, és megpróbálok kiszállni a kocsiból. De mindenképpen ajánlom annak, aki vezetés közben vagy az anyósülésen is nagyobb biztonságban akarja tudni a magzatát.
Csumpi
Csumpi, 2013. április 26.
Babanet hozzászólások(2 hozzászólás)
A bejegyzéshez: mosolyogtam, ahogy olvastam, örömből. Nem ismerlek, csak a néhány naplóbejegyzésedből, de süt a szavakból, hogy nagyon jó anya leszel. Átgondolt, gondoskodó, földön járó. Szerintem. :-)