Tökéletesen ellenőrzött babák születtek

Németországban az ikerlányok júniusban látták meg a napvilágot, míg Olaszországban egy kisfiú született szeptemberben a komparatív (azaz összehasonlító) genomi hibridizáció (CGH) segítségével.

Az új technológia a peték és embriók genetikai hibáinak kiszűrésére alkalmas, így megnöveli annak esélyét, hogy egy mesterséges megtermékenyítésen, egész pontosan IVF beavatkozáson átesett nő egészséges gyermeket szüljön. A szülések az elmélet igazolási részét képezték abban a tanulmányban, amely arról szólt, hogy a petesejtek, vagy a csírasejtek és embriók beültetés előtti szűrése hozzájárulhat a születési ráták növekedéséhez.

Az emberi sejtekben 23 pár, vagyis 46 kromoszóma található, ezeknek fele-fele származik az apától, illetve az anyától. Mielőtt a petesejt megtermékenyül, teljes kromoszóma készletének felét kilöki magából, így készít helyet az apa felől érkező 23 kromoszómának. A kivetett kromoszómák közös szerkezetet alkotnak, és együtt maradnak: a CGH-eljárás során pedig pontosan ezt a genetikai anyagot vizsgálják a szakemberek. Ha génhibát, kromoszóma rendellenességet találnak, akkor a megtermékenyített petesejtet nem ültetik be az anya méhébe.

A beültetés előtti genetikai vizsgálattal (PGD) összevetve az új módszer előnye az, hogy minden kromoszómát leellenőriznek még a petesejtben, a megtermékenyítés pillanatában. Így nem egy már fejlődésben lévő embrióból vesznek ki sejtet a tesztek elvégzéséhez.

„Az IVF történetének több mint 30 éve alatt tapasztaltuk, hogy sok, általunk beültetett embrió kromoszóma-rendellenességgel bír.” – írta nyilatkozatában Luca Gianaroli, az Európai Humán Reprodukciós és Embriológiai Társaság (ESHRE) elnöke, és a tanulmány egyik munkatársa.

Gianaroli egyúttal elmondta azt is, hogy az orvosok által a nők méhébe ültetett embriók kétharmadának esetében nem fejlődik ki a terhesség, legtöbbször az embrió rendellenességei miatt.

„A meddőséggel foglalkozó szakemberek majd egy évtizede próbálnak hatékony módszert találni a rendellenességek szűrésére.” – tette hozzá. – „Most van egy új technológia… és reménykedünk benne, hogy ez végre megbízható segítségünk lesz a beültetésre legalkalmasabb embrió kiválasztásában.”

A vizsgálatokat az olasz Bologna és a német Bonn városokban végezték az ESHRE megbízásából, hogy megtudják, milyen klinikai értékekkel bír a CGH eljárás. Az európai szervezet vizsgálatában jelenleg is több terhesség folyamatban van.

Cristina Magli embriológus, a bolognai SISMER központ munkatársa, a tanulmány résztvevője nyilatkozatában azt mondta: mindhárom baba és a mamák is jól vannak, és a babák súlygyarapodásukat és általános fejlődésüket tekintve is jól teljesítenek.

A tudósok szerint a kísérlet következő lépése egy átfogó, nemzetközi klinikai vizsgálat, amely várhatóan 2011-bn fog elindulni - adta hírük a Reuters. Ha ez is sikeresnek bizonyul, akkor a szakértők reményei szerint a CGH-szűrést leginkább azoknál a 37 év feletti nők esetében fogják használni, akik IVF beültetésre várnak, vagy azoknál, akiknek kórtörténetében több vetélés vagy sok sikertelen IVF kezelés szerepel. Ezek a feltételek ugyanis az átlagosnál nagyobb arányban kapcsolódnak az embrionális kromoszóma-rendellenességekhez.

A CGH-módszer segítségével az első baba, Oliver tavaly jött a világra Nagy-Britanniában. Akkor 41 éves édesanyjának korábban már 13 sikertelen IVF-próbálkozása volt.

A technológia valószínűleg elsősorban az olyan országokban bír majd nagy jelentőséggel, mint Németország, ahol az embriók fagyasztása vagy tárolása tilos, de a petesejt vagy csírasejt elemzése nem.

Világszerte minden hatodik párnak akad valamilyen meddőségi problémája termékeny éveik során legalább egy alkalommal. Az ESHRE szerint a 20-44 év közötti nők átlagosan 9 százaléka küzd több mint 12 hónapja sikertelenül a gyermekáldásért a világon.