Nobel-díj a lombik eljárásért
Robert Geoffrey Edwards brit tudósnak ítélték oda az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a szervezeten kívüli megtermékenyítés módszerének fejlesztésért - jelentette be a svéd Karolinska Intézet Stockholmban. Az illetékes bizottság indoklása szerint a brit kutató munkája vezetett el az első "lombikbébi" megszületéséhez.
A 85 éves Edwards a legmagasabb orvostudományi elismeréssel 10 millió svéd koronát (mintegy 300 millió forintot) is kap. "Eredményei tették lehetővé a terméketlenség kezelését, amely orvosi állapot az emberiség jelentős részét, az összes pár több mint 10 százalékát érinti világszerte" - áll az intézet közleményében.
Az első lombikbébi 1978-as megszületése óta az Edwards és a néhai Patrick Steptoe által kidolgozott technikáknak köszönhetően mintegy négymillió gyerek született világszerte. Az egyházak, a kormányok és a média egyes képviselőinek ellenzése, valamint a tudományos életbeli kollégák szkepticizmusa dacára haladt előre tevékenységével a kutatópáros.
1968-ban Edwards és Steptoe módszereket dolgozott ki arra, miként lehet a testen kívül megtermékenyíteni a petesejtet. A Cambridge-i Egyetemen tevékenykedve 1972-ben kezdtek el embriókat visszaültetni terméketlen anyák méhébe – írja az MTI. Számos terhesség azonban spontán abortusszal zárult, mint később rájöttek, a megfelelő hormonkezelés hiányosságai miatt. 1977-ben új eljárást próbáltak ki, amelyben nem alkalmaztak hormonkezelést, ehelyett a pontos időzítésre alapozták a módszert. A következő évben, július 25-én megszületett Louise Brown, az első lombikbébi.
Edwards és Steptoe 1980-ban Cambridge-ben megalapította az első termékenységi, IVF-klinikát. Hamarosan lombikbabák ezrei születtek Nagy-Britanniában, az Egyesült Államokban és a világ számos országában. Edwards szóvivője közölte, a tudós most túl beteg ahhoz, hogy nyilatkozzon, és eddigi életében is többnyire kerülte a reflektorfényt.
A kitüntetett 2001-ben megkapta a Lasker-díjat a klinikai orvosi kutatások területén. A kitüntetést hagyományosan a Nobel-díj előszobájának tekintik.
A lombikbébi eljárás nemcsak a nők terméketlenségére nyújthat megoldást, hanem a férfiterméketlenségre is, és megelőzhetővé tesz bizonyos genetikai betegségeket - hangsúlyozta a módszer gyakorlati fontosságát az MTI-nek nyilatkozva Czeizel Endre orvosgenetikus. Czeizel - aki az eljárás magyarországi támogatójaként is hírnevet szerzett magának - örömét fejezte ki afölött, hogy a stockholmi döntéssel végre egy közvetlenül is gyakorlati hasznot hozó eredményt ismertek el az orvoslás területén.
Emlékeztetett rá, hogy például Jonas Salk amerikai mikrobiológus, akinek az emberiség a gyermekbénulás elleni oltóanyag kidolgozását köszönheti, nem kapta meg a rangos tudományos elismerést, noha a betegség vírusát a későbbiekben kitenyésztő amerikai kutatók ezért 1954-ben Nobel-díjban részesültek. A professzor utalt rá, hogy az idei orvosi Nobel-díjas Edwards sem egyedül fejlesztette ki az IVF-módszert, ezért fontosnak tartotta a vele akkoriban együtt dolgozó, ám 1988-ban elhunyt - így már nem díjazható - Patrick Steptoe nőgyógyász szerepét is kiemelni.
Az IVF-eljárás a férfimeddőség kezelésében is nagy előrelépést jelentett, mert így akár egyetlen hímivarsejt is elegendő a petesejt megtermékenyítéséhez.
A módszer új ága a genetikai betegségeket előzheti meg, ez az úgynevezett preimplantációs genetikai diagnosztika. A megtermékenyítés után a 3-4 napos, ekkor még csak 36-62 sejtből álló magzatkezdeményből - annak károsodása nélkül - el lehet távolítani egy sejtet, amelyből az esetleges genetikai hiba kimutatható. A vizsgálat után csak azt a magzatkezdeményt ültetik be az anya méhébe, amelyik nem hordozza a betegséget okozó eltérést.
A mesterséges megtermékenyítéssel, közismert nevén lombikbébi eljárással született gyerekek aránya a fejlett országokban az összes élve születés 4 százalékát teszi ki mára - állapították meg egy reproduktív orvoslással foglalkozó idei nemzetközi konferencián a szakemberek.
