Életmentés - engedély nélkül
A pécsi szülészeti klinikán olyan eljárást alkalmaznak, amelynek köszönhetően eddig száz egészséges csecsemő láthatta meg a napvilágot, akikre e módszer nélkül - koraszülés következtében - biztos halál várt volna. Abban az esetben ugyanis, ha a terhesség 23-ik hetében az anyától elfolyik a magzatvíz, a méhben fejlődő magzat képtelen az életben maradásra. Ahhoz, hogy ezek a gyermekek tovább fejlődjenek, a pécsi szülészek - steril, fiziológiás oldat formájában - mesterséges úton pótolják a magzatvizet.
A klinikán az országban egyedülálló módon és már több mint egy évtizede alkalmazzák az eljárást. Igaz: finanszírozás, illetve bármilyen engedély nélkül. Jóllehet, ennek költségei jóval magasabbak egy normál szülés áránál, ám az OEP csak az alapösszeget fizeti a klinikának. Ugyanakkor kérdéses az is: az Egészségügyi Tudományos Tanács engedélye nélkül miként folyhat bármilyen eljárás, még ha történetesen életmentő is?
Arról nincs pontos információ, sőt még becsülni sem lehet, hogy Magyarországon ma hány helyen és milyen módszereket, gyógymódokat, beavatkozásokat alkalmaznak úgy, hogy arra engedélyt senkitől sem kértek.
A Minisztériumban elismerik: az ilyen ügyek ritkán kerülnek nyilvánosságra. A szakfelügyeleti rendszer akadozva működik. Rövid időn belül át is szervezik.
Legutóbb a köldökzsinórvérből nyert őssejt felhasználása, illetve maga a gyűjtési eljárás váltott ki komoly vitákat. Nem volt engedélye az eljárásra annak a cégnek, amely azt szervezte. Végül már a betegek indítottak pereket, illetve az Ombudsman állásfoglalását kérték, hogy állapítsa meg: jogosultak nemcsak az eljárás engedélyezésére, de még annak finanszírozására is. Ugyanilyen vihart kavart az otthoni szülés, amely miatt az érintett doktornőt időről időre etikailag marasztalják el, s újabb hónapokra függesztik fel működési engedélyét. A daganatos megbetegedések kezelésére alkalmazott hőterápiával is emiatt voltak gondok: az eleve kísérleti gyógymódot ugyanis egyes esetekben engedély nélkül használták. Itt ugyan nem indult etikai vizsgálat, a kezeléseket viszont egy időre megtiltották.
A kérdéses tehát: ha bármely szakember szakterületén új gyógymódról hall, esetleg maga dolgoz ki valamilyen új módszert, és alkalmazza is, ellenőrizhető-e ez egyáltalán. Ma rendelet határozza meg, mi az, ami az Egészségügyi Tudományos Tanács engedélyére szorul. Idetartozik minden, Magyarországon eddig még nem alkalmazott, új és invazív - azaz olyan eljárás, amely a beteget károsíthatja is. Minden más esetben, tehát, ha az új vagy újszerű vizsgálat mellékhatásokkal nem járhat, helyi vagy regionális bizottságoknak kell dönteniük arról, alkalmazható-e a gyógymód. Tavaly összesen 34 esetben kérték az ETT véleményét, ebből 24 eljárás kapott azonnal "zöld utat", 8-at küldtek vissza kiegészítésre, míg csupán 3 alkalommal utasították el a kérést. Új gyógyszerekre, vagy azok kombinációira 210 beadvány érkezett, ebből 9-hez kértek újragondolást, míg 4 esetben nem tartották alkalmasnak a gyógyításra az ötletet.
Az engedélyeztetés azonban még csak lehetőség arra, hogy a módszert törvényesen alkalmazhassák. Ahhoz ugyanis, hogy az egyes eljárásokat biztosítási kasszából, s ténylegesen áron finanszírozzák is, hosszadalmas szakmai és gazdaságossági vizsgálatokat kell a pénztárnak elvégeztetni.
Forrás: http://www.nepszabadsag.hu
