Save The Children - State of the World's Mothers ReportAnyák és gyermekeik helyzete a világban

A fejletlen országokban még mindig gyakran előfordul az, hogy a szülés az anya életébe kerül. Évente mintegy 350 000 anya hal bele a szülésbe vagy az azzal összefüggő, következményes szövődményekbe. Bangladesben a szülésre használt szó egyúttal azt is jelenti: 50-50 százalék esély. Nepálban pedig a lányokat úgy készítik arra a napra, mikor anyává válnak, mint életük legveszélyesebb napjára.

Az anya halála nemcsak érzelmi következményekkel jár a gyerek esetében. A Save the Children felmérése szerint az anyai halálozás következtében a gyerekek nagyobb valószínűséggel élnek a későbbiekben szegénységben, gyakrabban buknak ki az iskolából, és még az ott megszokottnál is magasabb náluk az ötéves kor előtti halálozás.

A Save the Children szervezet idén is kiadta azt a tanulmányát, amely a nők és gyermekek helyzetét vizsgálja világszerte, majd az országokat rangsorolja is. A szervezet kutatói 164 országot vettek górcső alá: köztük 43 fejlett, gazdag és 121 fejlődő állam volt.

A lista élén nem történt a tavalyihoz képest sok változás: Norvégia bizonyult ismét a legjobb helynek, ahol anya és gyermeke élhet. Meglepőnek talán csak az található, hogy a két éve még listagyőztes Svédország idén a negyedik helyre csúszott, és hogy a tavalyi tízedik helyezett Németország helyére Franciaország küzdötte fel magát. A pontos sorrend a következő – a legjobbtól indulva: Norvégia, Ausztrália, Izland, Svédország, Dánia, Új-Zéland, Finnország, Belgium, Hollandia és Franciaország.

A lista végén szereplő utolsó tíz szereplő sem sokat változott, és az utolsó helyet idén is Afganisztán kapta. Ezek azok az országok – a legrosszabbtól felfelé haladva: Afganisztán, Niger, Bissau-Guinea, Jemen, Csád, a Kongói Demokratikus Köztársaság. Eritrea, Mali, Szudán és a Közép-Afrikai Köztársaság -, ahol az anyák és a gyerekek nemcsak nehéz körülmények között élnek, de már a szülés-születés is hatalmas kockázattal jár: harmincból egy anya szülés közben vagy annak következményeként veszti életét.

Ezekben az országokban minden harmadik gyerek alultáplált, és a családok fele nem jut tiszta ivóvízhez sem. Ebből is következik az a szomorú statisztika, hogy minden hatodik kisgyerek életét veszti még az ötödik születésnapja előtt. Általános iskolába hét gyerek közül egy egyáltalán nem jár, öt fiú mellett csak 4 lány kap oktatást, de azt is átlagosan kevesebb, mint hat évig. Ezzel szemben egy átlagos norvég nő 18 évig vesz részt a közoktatásban.

Ezekben az országokban a nők a férfiak fizetésének csupán 40 százalékát kapják munkájukért. Elképesztő adat, de 10 nőből kilencnek legalább egyszer életében meg kell ismernie azt a fájdalmat, amit egy gyermek elvesztése jelent. A norvégok esetében 175 anyából csak egy szembesül hasonló tragédiával. Afganisztánban a nők csupán 16 százaléka használ modern fogamzásgátló eszközöket, Norvégiában a nők 82 százaléka él ilyen lehetőséggel.

Az nyilvánvaló, hogy Norvégiában a szülő anya mellett minden esetben magasan képzett egészségügyi személyzet áll a jól felszerelt kórházakban. Afganisztánban viszont csak a szülések 14 százaléka zajlik le úgy, hogy orvos is jelen van. Jelentős az eltérés a születéskor várható élettartamban is: ez Norvégiában 83 évet, míg Afganisztánban csupán 45 évet jelent a nők esetében.

Németország, Spanyolország, Nagy-Britannia, Svájc a 11., 12., 13. és 14. míg Kanada csak a 20. helyen végzett. Az Egyesült Államok pedig csak 31. helyen áll – köszönhetően a magas anyai halálozásnak, amelynek esélye 1:2100, a legmagasabb az ipari országok között.

Ami azt illeti, a felmérés szerint csak Albániában, Moldovában és Oroszországban rosszabb a helyzet ebből a szempontból a fejlett országok közül. Egy olasz vagy ír kismamánál hétszer nagyobb esélye van egy amerikai anyukának arra, hogy a szülés során vagy következtében életét veszti. Az USA a gyermekhalálozás szempontjából is rossz helynek számít: 1000 szülést figyelembe véve 8 kisgyermek nem éli meg az ötödik életévét. Ez megegyezik Litvánia eredményével. A következő adat is megdöbbentő: a gyerekeknek csupán 58 százaléka jár általános iskolába az Államokban.

Magyarország a listán a 22., megelőzve Litvániát, Csehországot, Lettországot és Ausztriát – ám egy hellyel hátrébb végeztünk a tavalyi helyezésünkhöz képest.