Terhesnapló11 - Zsuzska: Atya világ, már csak három hét!

Beültem egy kád meleg vízbe, de elég sokáig még így is fájdogáltam. Aztán sikerült kicsit még aludnom. Nem szívesen keltettem volna fel hajnalban mindenkit, meg aztán reméltem, hogy még nincs itt az idő, noha nem féltem, hiszen a 3.fiam is így a 36.hét első napján született. De csak újabb fájásokra ébredtem, ami ugyan nem volt túl erős, de kitartó volt. Nem tudom, hogy fog viselkedni most a méhszájam a műtét miatt, ezért jobbnak láttam bemenni a kórházba. Közel egy órát voltam ctg-n ami nem túl erős fájásokat mutatott és azok is fokozatosan elmúltak. Illetve a méhszáj is teljesen zárt volt, így hazaengedtek. Az nap még elég sokat fájt, sőt éjjel is, de másnap délutánra teljesen elmúlt minden. Hát sosem gondoltam volna, hogy majd pont a 6. gyereknél lesz ilyen, hogy nem fogom tudni eldönteni, hogy tényleg beindult-e a szülés vagy sem. Kicsit hülyén is éreztem magam, de hát ezt is ki kellett próbálni, milyen egy vaklárma. Valószínűleg a frontok szórakoztak, amire én érzékeny vagyok. 

A hét többi része jól telt, srácokkal sokat pancsolunk, igyekszem sétálni velük amennyit lehet, de sajna látom, hogy unatkoznak, jobb programokhoz vannak szokva, de egyszerűen már nem merem bevállalni, hogy egyedül menjek velük hosszabb távra. Úgyhogy marad az arcfestés itthon, a gyümölcsök elrakása télire és minél több kis havert hívunk, hogy ne unatkozzanak annyira. 

Elkezdtem ctg-re is járni, hetente 1x kell menni, áramlást is néztek, minden rendben van eddig. Már nagyon a finisben vagyunk, 3 hét van még hátra. Nagyon várjuk Bencét!