Anyu Tűsarkúban - 29. hét - Várandósnapló Zalánki Fruzsival
Ez a hét is eseménydúsan telt. Az ajándékok beszerzése sikeresen lezajlott. Ezt egyedül kellett intéznem, mert Gergőt a Szuperkupa elnyerése után, a munkája 23-áig Hannoverbe szólította. Igyekeztem megkönnyíteni a saját dolgom és délelőtt menni, hogy elkerüljem a tömeget. Megterveztem előre, hogy kinek mit akarok venni a nevünkben, így célirányosan csak azokba a boltokba mentem be, ahol várhatóan a kívánt termékekre bukkanhattam. Ezzel a módszerrel teljesen elkerültem a haskeményedést, aminek megelőzésére mostanság egyre több figyelmet kell fordítanom.
Sziasztok, Zalánki Fruzsina vagyok. Korábban divatmodellként jártam a világot, majd a Miss Balaton szépségversenyen próbáltam ki magam 2018-ban, ezzel nagyjából egy időben megismerkedtem Zalánki Gergő vízilabdázóval, aki azóta már a férjem. Azóta az életem fenekestül felfordult, hiszen nem elég, hogy a munkája miatt pár hónapja Olaszországba költöztünk csak ketten távol mindenkitől, de az első közös kisbabánkat várom. Őszintén mondom, hogy imádom az életem, azonban ennek ellenére is akadnak nehézségek bőven. Ezekről és a boldog pillanatokról egyaránt szívesen írok Nektek itt, a Babanet honlapján.
A nulladik karácsonyunk hármasban
Az ünnepek előtt pár nappal meghívást kaptam a Miss Balaton gálára, ami mindig az év egyik fénypontja számomra. Először elgondolkodtam, hogy a 29.hétben vajon elmehetek-e egy ilyen eseményre, de aztán arra az elhatározásra jutottam, hogy miért ne? Attól függetlenül, hogy most várandós vagyok még ugyanúgy minden bűntudat nélkül megjelenhetek egy ilyen elegáns eseményen, ha vigyázok magamra és a babám épségére. Ebben a barátnőim is segítségemre voltak: rettentően figyeltek rám végig és arra, hogy mindig körülöttük legyek, lehetőleg kerüljük a tömeget és végig kérdezgettek nem érzem-e magam rosszul, menjünk-e ki levegőzni. Összességében nagyon jó élmény volt és rengeteg pozitív visszajelzést kaptam, hogy mennyire jó, hogy gyermekvárás alatt is kimozdulok otthonról. Még szerencse, hogy nem fosztottam meg magam ettől az élménytől, hiszen éreztem, hogy lelkileg is jót tett ez a program, kicsit feltöltődtem és bizony a nőiességemnek is jót tett, hogy kiöltözhettem
Ezt követően eljött a várva várt karácsony és konstatáltam magamban, hogy ez az utolsó, amit úgy töltünk, hogy a kisbaba még nem született meg. Nagyon szívesen ugornék már a következőre, hogy megtudjam milyen lesz gyerekkel kiegészülve
az életünk és átélhessem azt az érzést, hogy immár egy önálló családként ünneplünk. Ez természetesen nem lehetséges, de már így is különleges volt az idei, hiszen minden rokonunktól és barátunktól kaptunk valami kisbabára utaló vagy neki szánt ajándékot, így mégis volt benne egy kis plussz a megszokotthoz képest. Már egyébként is hatalmas várakozással tekintünk a jövőbe és én személy szerint már nagyon várom, hogy megszülessen. Egyrészt azért mert mostmár tényleg kezd kényelmetlen lenni ez az állapot (és még hol a vége?), másrészt pedig már annyira aktívan része az életünknek a babavárás, hogy izgatottak vagyunk milyen lesz ennek az egésznek a beteljesülése. De mindent idejében! Most csak annyit tehetünk, hogy megvesszük a baba holmikat, felkészülünk hogyan kell ellátni egy újszülöttet és közben igyekszünk magunkra éa a pihenésre is időt fordítani, amíg lehet.
Zalánki Fruzsi, 2021. december 27.
