Anyu Tűsarkúban - 26. hét - Várandósnapló Zalánki Fruzsival
Sziasztok, Zalánki Fruzsina vagyok. Korábban divatmodellként jártam a világot, majd a Miss Balaton szépségversenyen próbáltam ki magam 2018-ban, ezzel nagyjából egy időben megismerkedtem Zalánki Gergő vízilabdázóval, aki azóta már a férjem. Azóta az életem fenekestül felfordult, hiszen nem elég, hogy a munkája miatt pár hónapja Olaszországba költöztünk csak ketten távol mindenkitől, de az első közös kisbabánkat várom. Őszintén mondom, hogy imádom az életem, azonban ennek ellenére is akadnak nehézségek bőven. Ezekről és a boldog pillanatokról egyaránt szívesen írok Nektek itt, a Babanet honlapján.
Azért vállaltam szívesen a blogolást , mert úgy éreztem szeretnék adni magamból valamit más anyukáknak, hátha ezzel hozzátehetek a babavárásukhoz. Én nagyon sokat tanultam a környezetemben élő nőktől, akik őszintén megosztották velem a tapasztalataikat ebben a témában. Bízom benne, hogy én is segíthetek azzal, ha továbbadom a gondolataimat vagy legalább szórakoztatom az olvasókat az általam megélt események, érzések megfogalmazásával.
Immár a 26.hétbe érve kicsit letisztázódtak bennem az érzelmek.
Visszanézve az eddig eltelt időt két részre tudnám osztani. Az elejét nagy izgalom és talán feszültség jellemezte, hiszen akkor került sor a legfontosabb vizsgálatokra, illetve akkor még nem éreztem a baba rúgásait, így minden orvosi látogatásnál vártam, hogy megerősítsenek abban, minden rendben van. A késői órákban is a terhességgel kapcsolatos információkat böngésztem és próbáltam felkészülni a szülésre videók segítségével. (Nem biztos, hogy jó taktika!) Ez nagyjából a 17.hétig tartott, hiszen ekkortól éreztem már mindennap nagyon erősen azokat a bizonyos rúgásokat. Ez számomra hatalmas segítség volt abban, hogy kialakuljon a kötődés köztem és a kisbabám között. Sajnos a következő időszakban engem is utolért a hangulatingadozás, ami sok várandós nő életét megkeseríti. Nagyon érdekes élmény volt, mert semmi nem indokolta a rossz kedvemet, mégsem tudtam elvonatkoztatni ettől. Plusz nehézség volt, hogy hiányoztak a szeretteim otthonról és egyedül éreztem magam egy idegen országban. Szerencsére ilyen negatív pár hetem eddig és azóta sem volt. Semmilyen tanácsot nem tudok adni ezekre az időkre, mert nekem sem segített semmi. Egészen egyszerűen átestem ezen (ez is bizonyítja, hogy a hormonok játékának eredménye volt) és azóta teljesen kiegyensúlyozott vagyok.
Boldogságom csak fokozódott, ugyanis pár napja engedélyeztem magamnak, hogy megvegyem az első kis ruhákat. (Eddig babonából nem mertem semmit venni és a közvetlen környezetemet is erre kértem.) Sosem gondoltam volna, de ez a vásárlás hatalmas élmény volt. Azzal, hogy elkezdtem összeválogatni a kis szettjeit, sokkal kézzelfoghatóbbá vált számomra ez az egész. Talán eddig nem csak babaruhákat venni, de elképzelni sem mertem milyen lesz, ha tényleg megszületik. A kezdetekkor furcsálltam, amikor valaki nyugodtan beszélt a szülésről és nem értettem, hogyan alakulhat ki kötődés pár hónap alatt a magzat és az anyuka között. Tartottam attól, hogy nálam egyik sem fog teljesülni, de azt kell mondanom, hogy ez a folyamat nem véletlenül áll kilenc hónapból.
Most csak élvezem ezt a kellemes és harmónikus időszakot, mert nem kétlem, jönnek még nehezebb hetek, de azokról is be fogok számolni Nektek!
Fruzsi
Zalánki Fruzsi, 2021. december 09.
