Milyen a szamárköhögés hangja, és hogyan lehet kezelni a fertőzést? - videó

A szomszédos országokban és Magyarországon is egyre több a szamárköhögéses megbetegedés, ami főként a csecsemőkre, kisgyerekekre jelent veszélyt.

Hogyan terjed a szamárköhögés?

A szamárköhögés, más néven pertussis, a Bordetella pertusis nevű baktérium okozta légúti megbetegedés, amely különösen veszélyes lehet a csecsemők és a kisgyermekek számára. A szamárköhögés cseppfertőzéssel - tüsszentéssel, köhögéssel - terjed, kifejezetten ragályos, és a tünetmentes, valamint az enyhe lefolyású fertőzéssel élők is terjeszthetik.

Mik a szamárköhögés tünetei, milyen a szamárköhögés hangja?

A szamárköhögés tünetei jellemzően 7-10 nappal a fertőzés után kezdődnek, de előfordulhat, hogy ennél hosszabb idő is eltelik, mielőtt megjelennek. Kezdetben a tünetek hasonlóak lehetnek egy átlagos megfázáshoz, az első 1-2 hétben a szamárköhögés tünetei között az alábbiakat tapasztalhatjuk:

• orrfolyás,
• tüsszögés,
• enyhe láz, hőemelkedés,
• kötőhártya-gyulladás,
• hurutos köhögés

Ezután következik a 2. szakasz, ami akár 1-2 hónapig is tarthat. Ekkor a köhögés jelentősen súlyosbodhat, és kialakulhatnak a jellegzetes köhögési rohamok. A szamárköhögés a nevét a hirtelen kezdődő, gyors tempójú köhögőrohamokról kapta, amik húzó, éles hangú belégzéssel végződnek. A köhögőrohamok sokszor éjszaka kezdődnek, de napközben is egyre gyakoribbak lehetnek.

A második szakaszban a szamárköhögés tünetei:

• hirtelen fellépő köhögőrohamok,
• légszomj, fulladásérzés,
• fáradtságérzet,
• mély, húzó, éles hangú belégzés,
• színtelen, sűrű nyálka felköhögése,
• hányás

Az utolsó szakaszban a köhögőrohamok enyhülnek, de a felépülés több hónapig is elhúzódhat.

A szamárköhögés veszélyes lehet a csecsemők és kisgyermekek számára, különösen akkor, ha nem oltottak. Az oltatlan csecsemők és azok az újszülöttek, akiknél az anya nem kapott oltást nagy kockázatnak lehetnek kitéve. Ebben a korosztályban a szamárköhögés tüdőgyulladáshoz, agyvelőgyulladáshoz, életveszélyes szövődményekhez vezethet. A felnőttek esetében az, hogy milyen súlyos a fertőzés lefolyása, függ az immunrendszer állapotától és az oltottságtól.

A szamárköhögés kezelése, megelőzése

A szamárköhögés kezelése eltérő attól függően, mekkora a baba, hány éves a beteg, de jellemzően antibiotikumokkal lehetséges. A leghatékonyabb, ha a kezelést a betegség korai szakaszában, az első 1-2 hétben megkezdik, mielőtt a köhögési rohamok megjelennének. Fontos azonban megjegyezni, hogy az antibiotikumok a betegség bakteriális okozóját célozzák meg, és nem feltétlen csökkentik a már kialakult köhögési rohamokat, azaz a betegség lefolyását kevéssé befolyásolja. A felépülés során fontosak az alábbiak:

• pihenés,
• sok folyadék,
• könnyű étrend – többszöri étkezés kis adagokban,
• párásítás,
• nyákoldás,
• izoláció: a beteg és a környezete érdekében is jellemzően 6 hétre

Szamárköhögés elleni oltás

Magyarországon a szamárköhögés elleni vakcina a kötelező gyermekkori oltások között szerepel. A szamárköhögés elleni védőoltást 1954-ben vezették be Magyarországon, addig rendszeresen fordultak elő szamárköhögés járványok, főként a gyerekek körében. A szamárköhögés megelőzése érdekében rendkívül fontos a teljes körű immunizáció, a nyájimmunitás miatt. Különösen fontos ez, ha csecsemő van a családban, vagy babát várunk, ilyenkor a szülők és a család immunizálása is kiemelt. Megfelelő védettség esetén a szamárköhögés tünetei jellemzően egy egyszerű megfázássá szelídülnek.

A babák az első szamárköhögés elleni oltást - az oltási naptár szerint - már 2-3-4 hónaposan megkapják, majd számos további oltással érhető el a megfelelő védettségi szint. A következő oltás 18 hónapos korban, majd 6 éves korban történik. A gyerekkori oltások körülbelül 85 százalékos védelmet adnak, nagyjából 6 évre, azaz nem adnak életre szóló védelmet, így felnőttkorban később ismétlő oltásra lehet szükség.