#baba#anya

Milyen a szamárköhögés hangja, és hogyan lehet kezelni a fertőzést? - videó

Milyen tünetekkel kell orvoshoz fordulni, mit tehetünk a gyorsabb gyógyulásért, és miért mondják azt az egészségügyi szakemberek, hogy az oltás életet menthet?

A szomszédos országokban és Magyarországon is egyre több a szamárköhögéses megbetegedés, ami főként a csecsemőkre, kisgyerekekre jelent veszélyt.

Hogyan terjed a szamárköhögés?

A szamárköhögés, más néven pertussis, a Bordetella pertusis nevű baktérium okozta légúti megbetegedés, amely különösen veszélyes lehet a csecsemők és a kisgyermekek számára. A szamárköhögés cseppfertőzéssel - tüsszentéssel, köhögéssel - terjed, kifejezetten ragályos, és a tünetmentes, valamint az enyhe lefolyású fertőzéssel élők is terjeszthetik.

Mik a szamárköhögés tünetei, milyen a szamárköhögés hangja?

A szamárköhögés tünetei jellemzően 7-10 nappal a fertőzés után kezdődnek, de előfordulhat, hogy ennél hosszabb idő is eltelik, mielőtt megjelennek. Kezdetben a tünetek hasonlóak lehetnek egy átlagos megfázáshoz, az első 1-2 hétben a szamárköhögés tünetei között az alábbiakat tapasztalhatjuk:

  • orrfolyás,
  • tüsszögés,
  • enyhe láz, hőemelkedés,
  • kötőhártya-gyulladás,
  • hurutos köhögés

Ezután következik a 2. szakasz, ami akár 1-2 hónapig is tarthat. Ekkor a köhögés jelentősen súlyosbodhat, és kialakulhatnak a jellegzetes köhögési rohamok. A szamárköhögés a nevét a hirtelen kezdődő, gyors tempójú köhögőrohamokról kapta, amik húzó, éles hangú belégzéssel végződnek. A köhögőrohamok sokszor éjszaka kezdődnek, de napközben is egyre gyakoribbak lehetnek.

A második szakaszban a szamárköhögés tünetei:

  • hirtelen fellépő köhögőrohamok,
  • légszomj, fulladásérzés,
  • fáradtságérzet,
  • mély, húzó, éles hangú belégzés,
  • színtelen, sűrű nyálka felköhögése,
  • hányás
Fontos kiemelni, hogy a csecsemőknél, kisgyerekeknél nem feltétlen van jelen tünetként a rohamszerű köhögés - ez nehezítheti a felismerést -, azonban helyette nehézlégzés jelentkezik, és átmeneti légzésleállás is bekövetkezhet, ami éjjel jellemzőbb, mint nappal.

Az utolsó szakaszban a köhögőrohamok enyhülnek, de a felépülés több hónapig is elhúzódhat.

A szamárköhögés veszélyes lehet a csecsemők és kisgyermekek számára, különösen akkor, ha nem oltottak. Az oltatlan csecsemők és azok az újszülöttek, akiknél az anya nem kapott oltást nagy kockázatnak lehetnek kitéve. Ebben a korosztályban a szamárköhögés tüdőgyulladáshoz, agyvelőgyulladáshoz, életveszélyes szövődményekhez vezethet. A felnőttek esetében az, hogy milyen súlyos a fertőzés lefolyása, függ az immunrendszer állapotától és az oltottságtól.

A szamárköhögés kezelése, megelőzése

A szamárköhögés kezelése eltérő attól függően, mekkora a baba, hány éves a beteg, de jellemzően antibiotikumokkal lehetséges. A leghatékonyabb, ha a kezelést a betegség korai szakaszában, az első 1-2 hétben megkezdik, mielőtt a köhögési rohamok megjelennének. Fontos azonban megjegyezni, hogy az antibiotikumok a betegség bakteriális okozóját célozzák meg, és nem feltétlen csökkentik a már kialakult köhögési rohamokat, azaz a betegség lefolyását kevéssé befolyásolja. A felépülés során fontosak az alábbiak:

  • pihenés,
  • sok folyadék,
  • könnyű étrend – többszöri étkezés kis adagokban,
  • párásítás,
  • nyákoldás,
  • izoláció: a beteg és a környezete érdekében is jellemzően 6 hétre

Szamárköhögés elleni oltás

Magyarországon a szamárköhögés elleni vakcina a kötelező gyermekkori oltások között szerepel. A szamárköhögés elleni védőoltást 1954-ben vezették be Magyarországon, addig rendszeresen fordultak elő szamárköhögés járványok, főként a gyerekek körében. A szamárköhögés megelőzése érdekében rendkívül fontos a teljes körű immunizáció, a nyájimmunitás miatt. Különösen fontos ez, ha csecsemő van a családban, vagy babát várunk, ilyenkor a szülők és a család immunizálása is kiemelt. Megfelelő védettség esetén a szamárköhögés tünetei jellemzően egy egyszerű megfázássá szelídülnek.

A babák az első szamárköhögés elleni oltást - az oltási naptár szerint - már 2-3-4 hónaposan megkapják, majd számos további oltással érhető el a megfelelő védettségi szint. A következő oltás 18 hónapos korban, majd 6 éves korban történik. A gyerekkori oltások körülbelül 85 százalékos védelmet adnak, nagyjából 6 évre, azaz nem adnak életre szóló védelmet, így felnőttkorban később ismétlő oltásra lehet szükség.

A szamárköhögés elleni oltást a tetanus és a a diphteria (torokgyík) elleni vakcinákkal kombinálják. Az NNGYK a kismamáknak az emlékeztető oltás felvételét is javasolja. Az oltásról tájékozódj az orvosodnál!

Babanet, 2024. július 25.

 
 
 
X
EZT MÁR OLVASTAD?