NE RÁZOGASD a kisbabádat, akármennyi cuki videót is látsz a rázogatós altatásról!

Az utóbbi években körbejárta a közösségi odalakat pár olyan videó, amelyben ahhoz adnak tippeket, hogyan lehet minél gyorsabban elaltatni egy csecsemőt.

Abba most ne is menjünk bele, miért érzünk manapság kényszert arra, hogy mindent minél gyorsabban bonyolítsunk le a gyerekeknél, az altatástól az olvasás és írás megtanításáig.

Abba se, hogy mennyire kitolunk hosszú távon a gyerekkel, és magunkkal is, ha ahhoz szoktatjuk hozzá a kisbabánkat, hogy csak az általunk generált mechanikus ingerrel tudjon elaludni, ahelyett, hogy hagynánk a maga tempójában, természetes módon álomba szenderülni.

Most csak azzal foglalkozzunk, miért nem jó lendületesen ringatni, rázogatni, hintáztatni a piciket. Különösen az újszülötteket.

Ha ugyanis túl erősen rázzuk meg, akkor olyan hatásnak tesszük ki a kisbabánkat, mintha frontális ütközést szenvedett volna el.

Ezt nem magamtól találtam ki, ezt orvosok írják le.

A Semmelweis Egyetem közleménye már évekkel ezelőtt figyelmeztetett a megrázott csecsemő szindrómára: "A megrázott csecsemő feje erős gyorsulásokkal és lassulásokkal ide-oda billeg, miközben az agy csúszkál a koponyán belül. Néhány másodperc is elég ahhoz, hogy a kemény agyhártya alatt elszakadjanak az erek, vérömlenyek keletkezzenek és súlyosan károsodjon a baba agya."

Ha nem erős a rázás, akkor is veszélyes lehet. Az alábbi videóban például hirtelen függőleges ejtés egyáltalán nem tesz jót a babának. De ez a lendületes jobbra-balra ringatás sem tűnik jó ötletnek.

Ez a két, videóban látható mozdulat egyébként sem ugyanaz, mint a csecsemő gyengéd, lassú, óvatos ringatása a vállon vagy a karon.

VIDEÓ: Ezt inkább NE csináld a kisbabáddal:

A videó alatt a legtöbb hozzászólásban annyit jegyeznek meg, milyen cuki, kipróbálnák ők is. Csak kevesen figyelmeztetnek a veszélyre.

Sajnos a rázás sokkal gyakoribb, mint gondolnátok. És sajnos az is előfordul, hogy a szülő mérgében, a türelmét elveszítve rázza meg a gyermekét. Dr. Rudas Gábor a már említett közleményben azt nyilatkozta:

A vérömleny nem feltétlenül okoz azonnali klinikai tüneteket, a felnőttek gyakran nem is sejtik, milyen súlyos sérülést okoztak a babának. Amikor végül mégis hozzánk kerül a baba, az MR vizsgálat során azt látjuk, hogy az agy mindkét oldalán különböző idejű vérzések vannak, meg tudjuk mondani, milyen rétegekben van a vérzés, és az mennyire friss, és azt is, hogy az agyállományban milyen károsodás lépett fel.

Az egyévesnél fiatalabb csecsemők halálának egyik gyakori oka az, hogy bántalmazzák őket. A 0-3 éves korú gyermekek között pedig a kicsik rázása a második leggyakoribb halálok!

Az orvosi közlemény egyébként arra figyelmeztet, hogy előfordul olyan eset is, amikor a durva játéktól, a levegőbe dobálástól szenved agykárosodást a kisgyermek.

Ez tehát azt is jelenti, hogy nem szabad a levegőbe hajigálni a piciket, bármennyire is viccesnek tűnik.

És ha bárki a családból erre készülne, szólj rá, hogy ne tegye. Nem indok, hogy téged is hajigáltad, és mennyire élvezted, lám, mégis felnőttél - szerencséd volt. Az sem indok, ha mindenki ezt teszi.

A megrázott gyermek szindróma esetén ráadásul az is veszélyes, hogy nem jár látható sérülésekkel, így elképzelhető, hogy a szülők először észre sem veszik, hogy valami gond van a kicsivel.

És előfordul, hogy amikor a baba hányni kezd, nem mozog, nem reagál, túlságosan nyugtalanná vagy éppen feltűnően csendessé válik, akkor nem a rázásra vagy a dobálgatásra gyanakszanak, hanem egészen máshol keresik az okokat.

Az sem biztos, hogy a gyermekorvos azonnal kiszúrja, hogy mekkora a baj.

A megrázott gyermek szindrómára egy videó is felhívja a figyelmet:

Fotók: Pixabay 

Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu