Mitől lesz önálló a gyermek?Van olyan, hogy a jóindulatú elhanyagolás?
„Én akarom csinálni”! - kiabál erőszakosan a 2 éves a bejárati ajtó ellőtt állva, amikor éppen a kulccsal próbálod kinyitni a 6 biztonsági zárat, te meg idegesen próbálod rávenni, hogy hagyjuk most ezt, mert nagyon szeretnél bejutni végre, és letenni a 3 szatyrodat egy nehéz nap végén. Ismerős? Esetleg előfordult már, hogy a gyermeked a szoknyádat rángatta vasalás közben, hogy azonnal kenjél neki vajas kenyeret, te pedig ráhagytad? Ne legyen lelkiismeret-furdalásod!
Sokan azt hiszik, hogy ez csak arról szól - amikor a baba vagy a kisgyerek hisztizik-, hogy mindent ő akar csinálni, és a figyelmünkért harcol, de nem. Ez a bizalomról szól. Arról, hogy megbízol benne, hogy képes megcsinálni egyedül, és amikor sikerül, az igazán büszkévé és magabiztossá teszi.
Az 5 éves gyermekem egyedül készíti magának a vajas-lekváros kenyeret. Néha ugyan nekem kell kinyitnom a befőttesüveget, de azt már elérte, hogy ő hozza oda az üveget, ahol én vagyok, ahol éppen takarítok vagy dolgozok, ahol éppen a dolgomat teszem. Szépen előveszi magának a tányért, a kést, a lekvárt, a vajat és a kenyeret, megcsinálja, és noha nem pakol el maga után, de nagyon büszke, hogy egyedül késztette el a reggelijét. A 9 éves gyerekem kifejezetten örül, ha megcsinálhatja nekem a kávét.
Ezt a hozzáállást már baba korban érdemes elkezdeni. Hagyni kell, hogy megpróbálja a gyermeked a dolgokat maga elvégezni, még akkor is, ha közben kiborul az innivaló vagy leesik a tányér. Ettől lesz majd bátorsága egyre komplexebb dolgokat is kipróbálni. Sőt, neked kell sarkallni rá, kérned kell, hogy ő maga végezze el a tevékenységet, még akkor is, ha téged kér meg rá először. Amint megérzi a büszkeség izét, egyre több dolgot akar majd megcsinálni egyedül, ezért fel is fogja ajánlani, hogy majd ő kiviszi a szemetet vagy felporszívózza a szobát. Sosem szabad ezt letörni! Ha mindent el akarsz végezni a gyermeked helyett, akkor elveszed a kedvét és bátorságot az új képességek kialakításától.
A testvéreknél ez fokozottan igaz. Fontos, hogy bevond a nagyobb testvért a kicsik ellátásába. Természetesen csak olyasmit bízz rá, amivel nem veszélyezteti a kisebbet, de hagyd, hogy kialakuljon a nagytestvér szerepe. A kistestvér miatti féltékenység is jobban kezelhető, ha mindenki megismeri az új szerepét a család kibővülésével, és mindenki meg is kapja a maga elismerését az elvégzett feladatok tekintetében.
Hogyan tanulhatná meg egy gyerek azt, mennyi munka van a házban, milyen a szülők élete, mi mindent tesznek meg a családjukért, ha ők nem veszik ki belőle a részüket. Hogyan válhat valaki önállóvá, ha helyette mindent elvégeznek? Tehát ne lelkiismeret-furdalásod legyen, hanem vond be a gyermekeidet az életedbe, a család közös feladatainak ellátásába, hogy megtanulhassák, és bátran fejlődjenek. Aztán élvezd a mami időt a kanapén olvasva, miközben egy habos kávé tart feléd. Mert megérdemled.
SZHK, 2019. szeptember 08.
