Miért nyűgös a babám, és miért nem az én hibám?

Anyai önbizalom nulla

Semmi sem készíthetett volna fel a fiam születése utáni hetekre és hónapokra. Tudtam, hogy egyes babák nyűgösebbek, mint mások, de fogalmam sem volt róla, hogy egy baba ennyire nyűgös lehet, vagy hogy ennyi gondot okozhat az alvás, az etetés és nagyjából a létezés. Ádám szó szerint sikoltozva jött ki, és hónapokig nem hagyta abba. Amikor ébren volt, sírt vagy sikoltozott. Rövid szakaszokban aludt, és erősen reagált a legkisebb kellemetlenségekre is. Ha azt mondanám, hogy ez lerombolta az anyai önbizalmamat, az még nagyon óvatos kijelentés volna. Bűntudat és aggodalom lett úrrá rajtam; úgy értem, milyen anya az, aki nem tudja, mi a baja a saját gyermekének?

Hagyjam el a tejet, úgy, hogy szoptattam!

Kipróbáltam az összes nyugtató technikát, amit a szülői könyvekben és az interneten találtam – gondolván, google a barátunk. Aham. Bár néhány stratégia bevált, sok nem, és ez továbbra sem turbózta fel azt az említett anyai önbizalmat. Ettől csak méginkompetensebbnek és szorongóbbnak éreztem magam. Elvittem Ádámot néhány különböző orvoshoz, és azt javasolták, hogy adjak neki reflux elleni gyógyszert, valamint hogy hagyjam ki a tejtermékeket az étrendemből (szoptattam, szóval ez így érdekesnek bizonyult). Bár reméltem és imádkoztam, hogy ezek csodaszerek lesznek a nyűgösségére, de csak egy kicsit segítettek - alapvetően csak a nyűgösségét csillapították.

Nem sokat, de javult a helyzet

Életemnek ez az időszaka rendkívül elszigetelő volt. Úgy tűnt, hogy körülöttem mindenkinek könnyed kisbabája van, és úgy tűnt, hogy imádják ezt az egész anyaságot – csak én nem. Eközben én a túlélés állapotában éltem, és csak próbáltam átvészelni minden napot egy nyűgös újszülöttel és egy kisgyerekkel. Szerencsére, ahogy Ádám egy kicsit idősebb lett, az élet kezdett kezelhetőbbé válni. Bár sosem lett könnyű baba, de könnyebbé vált. Ez már siker volt. 

Mit tegyél, ha nyűgös babával küzdesz?

Ha nyűgös a babád, valószínűleg készen állsz arra, hogy elkezdj kilépni a túlélési üzemmódból. Íme a három legjobb ajánlásom a nyűgös, kólikás vagy "nagy szükségletű" baba kezeléséhez.

1. Emlékeztesd magad, hogy ez NEM a te hibád

Tapasztalataim szerint a nyűgös babával való megbirkózás nagy része egyszerűen annak megértése, hogy ez nem a te hibád. A kutatások szerint a csecsemők 10-40%-a születik kólikával, és körülbelül 10%-a születik nyűgös vagy "nehéz" temperamentummal. Ez azt jelenti, hogy a babád nem az általad választott (vagy alkalmazott) nevelési stílus miatt nyűgös, vagy azért, mert "elkényezteted", vagy mert megérzi az aggodalmadat. Néhány baba egyszerűen csak nehéz - és ennek megértése, a lelked mélyén, segíthet enyhíteni a bűntudat és az aggodalom egy részét, amit esetleg érezhetsz.

2. Találd meg a közegedet

Valószínűleg elszigeteltnek és egyedül érzed magad. Lehet, hogy nehéznek találod a kapcsolatot más szülőkkel, akik nem ugyanazokkal a kihívásokkal küzdenek, mint te. Ezért olyan csodálatosak a Facebook-csoportok. Kapcsolatba léphetsz más szülőkkel a világ minden tájáról, mindezt anélkül, hogy ki kellene rángatnod a házból a nyűgös kisbabádat. A nyűgös, kólikás és nagy szükségletű babák szüleinek szóló Facebook-csoportom egy biztonságos, támogató és ítélkezésmentes hely, ahol támogatást és tanácsokat kaphatsz tőlem és más szülőktől. Sok szülő meséli nekem, hogy pontosan emlékszik arra a napra, amikor csatlakozott a csoportunkhoz, mert úgy érezte, mintha egy hatalmas súlyt vettünk volna le a válláról. Most már tudják, hogy több, mint 25 000 másik szülő van odakint, akik át tudják érezni, hogy min mennek keresztül!

3. Tekintsd át az elvárásaidat

Nem fogom cukrozni: az életed valószínűleg most szívás! De minél hamarabb képes vagy elengedni azt, aminek "kellett volna" lennie, annál hamarabb tudod elfogadni a kislányodat vagy kisfiadat pontosan olyannak, amilyen ő - legalábbis most. Persze, a nyűgös babák sokkal nagyobb kihívást jelentenek az életben! De ezek a gyerekek rengeteg mindent megtaníthatnak nekünk önmagunkról, és 100%-ig hiszem, hogy segíthetnek abban, hogy jobb emberekké váljunk... ha hagyjuk őket. Ha a "Miért kell ezzel foglalkoznom?" helyett a "Hogyan segíthetek a babámnak?" és "Mit tanulhatok ebből?" gondolkodásmódot tudjuk előtérbe hozni, akkor szerintem jobb szülőkké és jobb emberekké válhatunk. És ez az egész nyűgösséget egy kicsit kevésbé frusztrálóvá teheti.... és a dolgok nagy egészét tekintve sokkal értékesebbé.