“Jó baba?” “Jól szopik?” - kérdések, amelyeket inkább ne tegyél fel egy friss anyukának
Ezek azok a megjegyzések és kérdések, amelyekkel valószínűleg minden friss anyukát ki lehet üldözni a világból.
Ha az utcán bárki babakocsit toló anyát lát, főleg, ha a benne fekvő baba pici újszülött, valahogy rögtön késztetést érez arra, hogy feltegyen bizonyos kérdéseket, vagy elhagyják a száját a papírforma szerinti megjegyzések. Pedig ezek nagy része bizony idegesítő, kéretlen, és nagyon sokszor kényelmetlen is.
Ezért a babás ismerősöket és idegeneket, ha lehet, inkább kíméld meg a következő kérdésektől, megjegyzésektől:
“Jó baba?”
Értjük a kérdést, persze. Aki felteszi, arra kíváncsi, sokat sír-e. Mégis van valami kellemetlen mellékíze. Hiszen mitől lenne egy kisbaba “rossz”? Mert fázik, egyedül érzi magát, anyja után vágyik, vagy ne adj Isten valami komolyabb gondja van? Meg lehet ezt fogalmazni empatikusabban is, például, ha arról érdeklődsz, milyen vele az élet. Ezzel pedig meghagyod a babának a jogot, hogy ha szüksége van rá, sírjon, anélkül, hogy ezzel rossznak lenne titulálva.
“Jól szopik?”/”Van elég tejed?”
A testvéredtől vagy a legjobb barátnődtől esetlen megkérdezheted - bár minden bizonnyal ő magától is el fogja mondani, hogy állnak ezen a területen -, de egy szinte idegentől ilyesmit kérdezni óriási tapintatlanság. Egy friss anyuka, aki néha még maga sem tudja, hogyan álljon a szoptatáshoz, biztos, hogy nem szívesen beszélget a melleiről boldog-boldogtalannal. Ha pedig ráadásul még gondjai is vannak a szoptatással, nem sikerült neki, azt pláne nem szeretné néhány nagyon bizalmas ismerősén kívül mással megosztani. Legjobb, ha az egész szoptatás témát kerülöd, és hagyod, hogy ő hozzon szóba belőle annyit, amennyit jónak lát.
“Mikor jön a következő?”
Nekem ezt a kérdést gátvarrás közben tette fel a szülészorvosom fél órával az első gyerekem világra jötte után, és ez abban a helyzetben még vicces is volt. Később viszont már nem feltétlenül az. Egyáltalán nem biztos, hogy terveznek következőt - amire számtalan okuk lehet, amelyekben csak az a közös, hogy nem tartozik idegenekre -, vagy ha mégis, biztos, hogy nem mostanában szeretne erre gondolni. Egyelőre foglalkozzunk a mostani gyerekkel!
“Én x hét alatt visszanyertem a régi alakomat.”
Oké, ügyes vagy, és akkor mi van? Van, aki a lánykori farmerjában megy haza a szülőszobáról, és van, akinek örökre marad egy kis hasa akkor is, ha igyekszik odafigyelni magára. Egy kismamának valóban egészségesen kell táplálkoznia, főleg, ha szoptat, de néhány héttel vagy hónappal a szülés után egyáltalán nem feladata az alakján aggódni.
Bármilyen kéretlen tanács
Hidd el, egyetlen újdonsült anyuka sincs magára hagyva, hiszen jár ki hozzá a védőnő, rendszeresen felkeresi az orvost, és ők bőven ellátják tudnivalókkal. Hacsak kifejezetten nem kéri, ne adj neki tanácsot. Ha nehézségekről panaszkodik, biztosítsd az együttérzésedről, esetleg ha te magad is voltál az ő helyzetében, óvatosan megoszthatod vele, nálatok milyen módszer vált be. De ne fejtsd ki kéretlenül a véleményedet az igény szerinti és az időre történő szoptatásról, az együtt- és külön alvásról, a cumiról, a mosható pelenkáról és a hasonló, megosztó témákról. Vannak anyák, akik szívesen meghallgatnak minden tapasztalatot, ezért ha kérdezi, nyugodtan mondd el, te hogyan látod ezeket a dolgokat, de ha a kérdés nem hangzik el, ne kezdd el hirdetni az igét. Hidd el, hálásabb lesz érte lesz érte, mint bármilyen jótanácsért.
Forrás: Scarymommy.com
Dóri, 2022. február 17.