Ezt a 4 dolgot ne tedd, ha a GYEREK hisztizik
Minden szülő megtapasztalta már, hogy milyen amikor a gyereke hisztis, toporzékol, ideges és alig lehet bírni vele. Ilyen esetekben egyesek szigorúsággal próbálnak fellépni, mások passzív magatartást tanúsítanak, míg vannak, akik könyörgőre fogják. - írja a Filantropikum.com
Reakciótól függetlenül nem árt tudatosítani, hogy az ilyen magatartás a kisgyerekek esetében normális, és főleg valamilyen frusztráció váltja ki. Egyetlen igazi recept nincs az ilyen helyzetek menedzselésére, ám ha jól ismerjük a gyermekünket, szakember tanácsát kérjük, és más szülőkkel is beszélgetünk erről, úgy kialakíthatunk magunknak egy megfelelő módszert.Amint láthattuk tehát, varázsszer nem létezik a problémára, de azt tudni lehet, hogy mit ne tegyünk ilyen helyzetben:
1. Ne legyünk rugalmatlanok: egy szülő életében az 1-4 évig terjedő időszak talán a legnehezebb. A gyermeknek nem lehet parancsolni, rugalmatlan, irracionális és makacs. Hogy elejét vegyük az ilyen helyzeteknek valamilyen szinten rugalmasnak kell lennünk, és több alternatívát kell felkínálnunk a kicsinek. Pl. kérdezzük meg tőle, hogy milyen ruhát szeretne felvenni, mit szeretne reggelizni, milyen játékokkal játszana stb. Így a gyermek azt érzi, hogy valamilyen szinten uralja a helyzetet, ami hosszú távon fejleszti az önállóságra való törekvést.
2. Ne legyünk nagyon rugalmasak: ellenben, ha túl sok opciót kínálunk fel, megeshet hogy valamennyit magának akarja. Nyugodt, meleg hanglejtéssel közöljük a gyermekkel, hogy ezek és ezek a lehetőségei vannak. Igyekezzünk tartani magunkat ahhoz, hogy legtöbb három lehetőséget vázoljunk. Ezek közül választhat egyet, vagy az összest, de ennél több kompromisszumot ne kössünk.
3. Ne próbáljunk együtt rezonálni egy dühös gyermekkel: ha a gyermek ideges, a szülőnek el kell fogadni ezt a helyzetet. Semmi értelme megmagyarázni neki, hogy igaza van, vagy téved. Ez nem segít a helyzet megoldásához, mi több, csak ronthat rajta. Ilyen esetben minél kevesebb szóval próbáljuk a gyermeket kivonni abból a közegből, ahol a “robbanás” történt. A hosszú magyarázó szövegek nem segítenek, mivel még nem elég érett ahhoz, hogy megértse mit tett jól vagy rosszul.
4. Ne kiabálj: 2 és 6 éves kor között a gyerekek nagyon hamar elvesztik a türelmüket. Ennek számos oka lehet: nem tudják kellőképpen kifejezni magukat, nem tudják, hogyan nyilvánuljanak meg egy helyzetben stb. Pl., ha a gyermek ideges, amiért nem tudta kirakni a puzzlet, akkor nem szükséges, hogy mi is kiabáljunk. Nyugodtan közöljük vele: ebben a házban az a szabály, hogy nem kiabálunk. Ezután vigyük át a gyermeket egy másik szobába, ahol segítünk neki megnyugodni. Ezzel két legyet is ütünk egy csapásra: egyrészt nem fokozzuk a konfliktust, másrészt megtanítjuk a kicsinek, hogy nem toleráljuk az ilyen magatartást.
