Császármetszés menete: így zajlik a műtét pontról pontra

Sokan tévesen gondolják, hogy a császármetszés a szülés könnyebb módja. A beavatkozásnak komoly kockázatai lehetnek, és esetenként súlyosabbak lehetnek a természetes úton történő szülés szövődményeinél. A császármetszés története hosszú múltra tekint vissza. Az első dokumentált eset 1610-ben történt, és azóta a technika és az orvostudomány fejlődésével jelentősen csökkent a műtéttel járó kockázat.

A császármetszés kockázatai

Bár a császármetszés ma már rutinszerű eljárásnak számít, még mindig hordoz magában kockázatokat:

• Sebelfertőződés: A műtéti seb fertőzése komoly komplikációt jelenthet.
• Hosszabb felépülés: A császármetszés után a felépülés időszaka általában hosszabb és fájdalmasabb, mint a hüvelyi szülés esetében.
• Későbbi terhességek komplikációi: Növekedhet a méhen kívüli terhesség és a halva születés kockázata.
• Csecsemő egészségi kockázatai: Kutatások szerint a császármetszéssel született gyermekek körében magasabb lehet az asztma és az allergiák kialakulásának kockázata.

Mikor indokolt a császármetszés?

A császármetszést kétféle módon lehet végrehajtani: programozottan vagy sürgősségi beavatkozásként.

• Programozott császármetszés: Előre tervezett, anyai vagy magzati indokok alapján, előkészített időpontban történik.
• Sürgősségi császármetszés: A vajúdás során fellépő komplikációk miatt válik szükségessé.

Indokok a császármetszés elvégzésére

Okok az anya részéről:

• Szívbetegségek (pl. szívelégtelenség)
• Májbetegségek (pl. májzsugor)
• Tüdőbetegségek
• Mozgásszervi betegségek (pl. csípőficam, porckorong sérv)
• Komoly szemészeti problémák, ha a hüvelyi szülés tovább rontana a látáson
• Balesetek vagy veleszületett testfelépítési problémák (pl. szűk medence)
• Előző méhen végzett műtétek (pl. mióma műtét)
• Bizonyos fertőző betegségek (pl. aktív nemi herpesz fertőzés), amikor a szülés során fertőződne meg az újszülött

Okok a magzat részéről:

• Túl nagy magzat
• Farfekvés
• Hypoxia veszélye (oxigénhiány)

Hogyan zajlik a császármetszés?

A császármetszés műtéti folyamata során több fontos lépést kell elvégezni:

1. Fertőtlenítés és behatolás

A hasfal fertőtlenítése után a behatolást kétféle metszéssel végezhetik

• Köldök alatti alsó középső metszés
• Fanszőrzet feletti bőrön ívelt harántmetszés

A metszés során átvágják a bőrt és a különböző vastagságú bőr alatti zsírszöveteket, elérve a hasfalat képző izmokat borító erős kötőszövetes lemezt. A fali hashártya átmetszésével és a köldök felé, illetve a szeméremcsont felé történő hosszabbítással nyílik meg a kapu a magzat kiemeléséhez.

2. Méhfal bemetszése

A méhfalon ejtett bemetszéssel megnyílik a méhüreg. A bemetszést a szülész két kezének ujjaival tompán széthúzza 10-12 centiméternyire, így elkerülve a fal nagyobb ereinek átmetszését és a vérzést.

3. A magzat kiemelése

A nyíláson keresztül a szülész enyhén görbített ujjakkal az elöl fekvő rész (legtöbbször a koponya) és a mellső méhfal mentén a mélybe nyúlva kibillenti, aláfogja és kihúzza a magzatot a méhseben át.

A köldökcsat felhelyezése és a köldökzsinór átvágása után a szülész átadja a babát a csecsemőgondozó személynek. Ez a műtéti technika segít minimalizálni a vérzést és a szövődményeket, miközben biztosítja a magzat biztonságos világra jövetelét.

A császármetszés utáni lépések

1. A méh és a seb kezelése

A kiürült méh gyorsan összehúzódik, ami segíti a lepény leválását. Ezt a folyamatot a szülést levezető orvos a köldökzsinór húzásával vagy infúzióval adagolt gyógyszerekkel segítheti elő. A lepény leválása után az orvos tapintással ellenőrzi a méh ürességét. A méhfal sebét felszívódó varratfonallal varrja össze. Ha utóvérzés nem jelentkezik, az orvos rétegesen zárja először a hasfalat, majd a bőrt varrattal vagy kapoccsal.

2. Mobilizáció és az első tennivalók

A műtétet követően az első és legfontosabb feladat az anya mobilizációja. Ez a folyamat segít a vérkeringés javításában és a szövődmények megelőzésében.

Az újszülöttet az ágyszélen ülő vagy ágyon fekvő anyának már nyugodtan kezébe lehet adni. A műtét után mihamarabb (általában másnap), ahogy az érzéstelenítés hatása elmúlik, fel kell kelni és mozogni kell, például sétálni a folyosón. A mobilizációt követően az anya hamarosan teljes értékűen tudja ellátni gyermekét, különösebb kímélet nem szükséges. Az anya nyugodtan emelgetheti a babát.

Jogi szempontok

Az orvosok gyakran minimalizálják a kockázatokat a jogi következmények elkerülése érdekében. Jogi és etikai viták tárgyát képezi, hogy pusztán anyai kérésre elvégezhető-e a császármetszés. A hatályos jogszabályok szerint a műtét csak akkor végezhető el, ha a hüvelyi szülés kockázata nagyobb vagy azonos a császármetszés kockázatával.

Bízz orvosodban, aki a legjobb döntést hozza meg a te és gyermeked egészsége érdekében. A császármetszés egy komoly műtéti beavatkozás, amely számos előkészületet és utókezelést igényel, de szükség esetén életmentő lehet mind az anya, mind a baba számára.

A császármetszésről még többet olvashatsz a WEBBetegen: Császármetszés - Amit jó tudni