ANYA NÉLKÜL SEHOVA: ÍGY KEZELD A GYEREKKORI SZEPARÁCIÓS SZORONGÁST
A szeparációs szorongás minden gyereknél eltérő mértékben jelenik meg. Függ a temperamentumtól, az otthoni körülményektől és a szülők kommunikációjától is. Kiiktatni nem lehet teljesen, hiszen a személyiségfejlődéshez alapvetően hozzátartozik, de megfelelő felkészültséggel sokat könnyíthetünk az átvészelésén.
A babák mozgásfejlődésében 6–8 hónaposan, majd pedig másfél éves korban nagymértékű változás következik be, ami az érzelmeikre is hatást gyakorol. Az első önindította helyváltoztató mozgások (gurulás, kúszás, mászás) megjelenésével a világ kinyílik a gyerekek számára. Az anyával való korábbi szoros (szimbiózisszerű) kapcsolat új dimenzióba lép. A saját test és akarat észlelése és tudatosulása önálló felfedezésekre ösztönzi a gyereket, ami legalább annyira ijesztő, mint amennyire izgalmas. A felnőttnek való kiszolgáltatottság mértéke fokozatosan csökkenni kezd, azonban a legnagyobb biztonságot még mindig az elsődleges gondozó jelenti, ez a kettős érzés pedig szorongást kelt.
A szeparációs szorongás tehát egy természetesen kialakuló állapot, ami összefügg a gyerekek egészséges fejlődésével. A kitáruló világ egyszerre vonzó és aggodalmat keltő a gyerek számára, ezért válik ragaszkodóbbá az őt védelmező felnőtthöz. Sírni kezd, ha nem látja, ha leteszik, ha idegenek jönnek, ha éjjel felébred, és a korábban megszokottnál több támogatásra, testi közelségre vágyik bármilyen váratlan esemény bekövetkeztével. A szeparációs szorongás minden gyereknél eltérő mértékben jelenik meg. Függ a temperamentumtól, az otthoni körülményektől és a szülők kommunikációjától is. Kiiktatni nem lehet teljesen, hiszen a személyiségfejlődéshez alapvetően hozzátartozik, azonban megfelelő felkészültséggel sokat könnyíthetünk az átvészelésén.
A DIVÁNY SZERZŐJÉRŐL
Tarkovács Cecilia szülő-gyerek coach, a kisgyermekkori fejlődés és nevelés elkötelezett szakértője. Több mint ötéves kisgyermeknevelői (bölcsődei) tapasztalata terelte a szülők célzottabb támogatásának irányába, majd saját praxisának megalapítására.
Szülőnek lenni állandó változást jelent, amivel nem mindig könnyű egyedül megbirkózni. Szülő-gyerek coachként célja támaszt nyújtani mindazoknak, akiknek küzdelmük, nehézségük vagy csak kérdésük adódik a gyereknevelés és a családi hétköznapok kérdéskörében
#1 Szabad önálló játék már a kezdetektől
A testi kontaktusok jó hatással vannak a biztonságos kötődés kialakítására, ugyanakkor már a csecsemőknek is nagy szükségük van az énidőre. Amikor már képes a szemével rácsodálkozni dolgokra és elábrándozni a környezet adottságain, fontos erre lehetőséget teremteni a mi közbeavatkozásunk nélkül is. A saját felfedezések erősítik meg az önmagáról alkotott pozitív képet, és adnak tanúbizonyságot a szülők belé vetett hitéről.
Azok a gyerekek, akik az első 6 hónapot állandó, szoros együttlétekben töltötték édesanyjukkal, s kevesebb lehetőségük volt megtapasztalni a kisebb-nagyobb fizikai (nem érzelmi) távolodásokat, általában erőteljesebben élik meg a szeparációs szorongást, hiszen nagy a váltás, és ezáltal nagyobb az ijedtség is. Már a csecsemőket sem kell állandóan pesztrálni, nekik a nézelődés, a saját végtagjaik felfedezése éppen annyira (személyiséget) építő játék, mint a nagyobbaknak a babázás, az autózás vagy az építés.
A cikk teljes egészében a divany.hu oldalán olvasható.
