A Montessori-módszerek előnyei? - avagy hogyan ültessük be az otthoni gyakorlatba

A gyerekkel együtt tanulok újat

A legtöbben egyetértünk abban, hogy a kora gyermekkori nevelés többről szól, mint a betűk és számok megtanulása. Ezekben a formáló években a gyerekek nagyszerű fejlődési szakaszban vannak ahhoz is, hogy alapvető életkészségekben fejlődjenek, jótékony tulajdonságokat alakítsanak ki és növeljék érzelmi intelligenciájukat - és az új kutatások több esetben is alátámasztják, hogy a Montessori-óvodák különösen sikeresek a diákok hosszú távú pszichológiai egészségének és jólétének előmozdításában. 

A nappalinkból óvoda lett

Ami pedig még ennél is jobb, hogy nem kell az óvodáig várnunk, mint szülők, hisz ahogy fentebb említettem, a szülők akár már otthon is beindíthatják a Montessori-tanulást, ha nyílt végű Montessori-játékokat, gyakorlati élettapasztalatokat és gyermekvezérelt játéklehetőségeket szeretnének.

Jó alapokkal indulni az élet útjára

Nem olyan rég olvastam a Frontiers in Psychology című folyóiratban egy 2021 novemberében megjelent tanulmányt, amelyben többek között arról esett szó, hogy azok a gyerekek, akik valamilyen Montessori-intézménybe járnak, egész életük során jobb általános közérzettel rendelkeznek. Ez már önmagában egy remek eredmény. A tanulmány szerzői a jelentésükben így fogalmaztak: "A jóllét, vagyis az, hogy az emberek hogyan gondolkodnak és éreznek az életükről, előre jelzi az élet fontos eredményeit a boldogságtól az egészségen át a hosszú élettartamig". 

Akkor az én gyerekem most hátrányból indul?

A tanulmányhoz a kutatók 1905 amerikai felnőtt 18 és 81 év közötti személyt vontak be. A csoport körülbelül fele gyermekkorában Montessori-óvodába vagy iskolába járt, míg a másik fele hagyományos intézményekbe. A vizsgálatban résztvevők ezután kitöltöttek egy széles skálát, amelynek célja a felnőttkori jólétük felmérése volt. A kutatók a demográfiai változókat is figyelembe véve, arra a konklúzióra jutottak, hogy a Montessori-iskolában tanult felnőttek nagyobb általános jólétről, elkötelezettségről, társadalmi bizalomról és önbizalomról számoltak be, mint azok, akik állami intézményekbe jártak. 

Nem az óvoda az első lépés

A kutatás vezetői további, még számukra is érdekesnek mondható jelenségre figyeltek fel: "Ami meglepett minket, hogy szinte minden felmérésben azok az emberek, akik legalább két évet töltöttek Montessoriban, jobb közérzettel rendelkeztek, mint azok, akik soha nem jártak Montessoriba" –  olvasható a folyóiratban Angeline Lillard-tól, aki a tanulmány egyik szerzője is volt egyben. "Ez még azon alminta körében is igaz volt, akik egész iskola előtti életükben magániskolába jártak. Azt is megállapítottuk, hogy minél régebb óta járt valaki Montessori-iskolába, annál jobb volt a közérzete".

Nem egyenlőek az esélyek?

A folyóiratból az is kiderült, hogy a kutatók szerint – bár mindezt feltételezés alapon mondták-, a gyermekkori Montessori-tanulás és a felnőttkori jólét közötti kapcsolat a Montessori-elveknek tulajdonítható, amelyek elősegítik az önmeghatározást, az értelmes tevékenységekben való részvételt és a szociális stabilitást a tanulócsoportok között. 

Ami más, nem eredendően rossz

Ami az egyik érdekessége a tipikus Montessori-osztályokban, hogy például a gyerekek választják ki, hogy mivel szeretnének foglalkozni a nap folyamán, ami lehetővé teszi számukra, hogy felfedezzék az érdeklődési körüket, és világos értelmet érezhessenek a munkájukkal kapcsolatban. Az idősebb tanulókat arra is bátorítják, hogy segítsenek a fiatalabbaknak, miközben az osztályban megerősödik a szociális kötelék. Ezek a szoktatási módszerek minden bizonnyal komoly előnyként említhetőek a Montessori-iskolák tekintetében. Szülőként érdekelne Titeket, hogy mindezt mégis hogyan tudnátok beintegrálni az otthonotokba a négy fal közé? Mutatom.

Te is tehetsz róla

Számos módja van annak, hogy a gyermek otthon is gyakorolja a Montessori-filozófia alapjait. Ha átgondoltan előkészítetek egy olyan tanulási környezetet, amelyben gyermeketek érdekes és a fejlődésnek megfelelő játékban vehet részt, segíthettek neki függetlenségének és önbizalmának kialakításában. 

Egy idő után rátapintanak a megoldásra

A Montessori-játékokat illetően az egyszerű, nyitott végű játékot elősegítő játékok az ideálisak. Főként a mutatós, elemmel működő játékok keltheti fel a gyermekek figyelmét, és abszolút szórakozást nyújthat. Ennek az egész metodológiának a lényege, hogy a gyermekek minél többet tudnak a kezükkel foglalkozni, annál jobban képesek lesznek problémákat megoldani és megtapasztalni a környezetüket, és annál többet fognak felfedezni.

Most a fakockát éri el, később a céljait...

Ilyen eset például az, hogy ha a játékokat alacsony polcokon helyezitek el, a gyermeketek bátorítva érzi magát, hogy kiválassza, mit szeretne csinálni, és önállóan játsszon. Hasonlóképpen, ha meghívjátok őket, hogy dolgozzanak az életkoruknak megfelelő gyakorlati életvezetési készségeken - például söprögetés, mosogatás, mosogatás, ruhahajtogatás -, segítetek nekik abban, hogy büszkék legyenek a családban betöltött szerepükre.