Kisbabával elindulni otthonról

Amikor meghívást kapsz valahova, biztosan nagyon örülsz. Kisbabával otthon sokszor felemésztő, embert próbáló feladat. A monoton etetés-pelenkacsere-altatás körforgásában alig várod, hogy végre valaki főzzön neked egy csésze teát, és egyedül mehess pisilni!

Éljen! Ha tudod, hogy mondjuk jövő hét csütörtökön mész el, akkor már most elkezded visszaszámlálni az időt. Hétvégén már otthonra nem adod rá a babára a csinosabb ruháit, hogy majd csütörtökön! Kedden már figyeled a baba alvását, próbálod úgy igazítani, hogy az a találkozó szempontjából ideális legyen. Magadnak már szerdán odakészíted a ruhádat, amiben mész majd.

Valami csinosat, hogy ne tűnj lestrapált anyukának. Még hajat is mosol! Csütörtök reggel számolod vissza az órákat. Jó időben összekészülsz, hogy biztosan ne késsetek... Indulás előtt fél órával megszoptatod a gyereket, de akkor már menetkész vagytok, hogy utána tudjatok indulni. A gyerek lebukja magát, átöltözteted. Közben, amíg emelgeted, téged is leköp, így átveszed te is a felsődet. Ekkor már tényleg indulni kell, teszed be gyorsan a hordozóba, de büdös van. Teljes levetkőztetés, peluscsere. Kicsit kifolyt, újra átöltözés.

Most nem súrolod ki a kakis ruhát, mert már késésben vagytok, pedig tudod, hogy ha beleszárad, dobhatod ki, mert később már képtelenség kiszedni a foltot. A gyerek ordít, és öltözés után se nyugszik meg, mert a kakitól kiürült a pocak, újra éhes. Gyorsan újra megszoptatod, és már teljesen elkeseredve jelzed, hogy késni fogtok. A gyerek végez, egy órás késéssel végre az autóban vagy. Azért vetsz egy gyors pillantást a tükörben magadra. Hm. Kár volt hajat mosni. Akkor veszed észre, hogy amikor cserélted a pólót, a hányást a hajadra kented. De legalább a felsőd tiszta. Ja, nem. A második etetés után is lebukta a gyerek!