Ki az a napfénybaba?

A napfénybaba a terhesség elvesztése előtt született baba. Nyilvánvalóan nagyon örültünk neki, amikor megérkezett hozzánk, és lelkesen vállaltunk volna egy újabb kisbabát, de amikor a várt testvére nem tudott megszületni, megváltozik a hozzáállásunk a már megszületett gyermekünkhöz, ezért is nevezi a szakirodalom napfénybabának őt. 

Egy baba elvesztése mély érzelmi hatásokkal járhat. A szülők egyik módja a gyász feldolgozására az, hogy megnevezik és kategorizálják az élményeiket. A veszteséget elszenvedők közössége különböző módokat talált ki az általuk átélt egyedi veszteségtípusok leírására, köztük olyan ismert kifejezéseket, mint a szivárványbaba vagy az angyalbaba. Egy kevésbé ismert, de sokatmondó kifejezés a napfénybaba, amely a terhesség elvesztése előtt született babát ”írja le”.

A napfénybaba jelentése és jelentősége

A napfénybabák a veszteség előtt született babákra utalnak, beleértve a vetélést, a halvaszületést vagy bármilyen veszteséget a korai csecsemőkorban. „A napfénybaba az a baba, akit azelőtt szültél, hogy bármilyen ismereted lett volna a később bekövetkező veszteségekről, a fogantatás kihívásairól, vagy bármilyen elképzelésed lett volna arról, hogy ha terhes vagy, az a terhesség veszteséggé is válhat" - írja le Dr. Maria Costantini-Ferrando, a Reproductive Medicine Associates klinikai igazgatója és reproduktív endokrinológusa.

Valószínűleg a napfénybaba kifejezés azért jött létre, mert a veszteséget átélt szülők most egy kicsit másképp látják a veszteség előtt született gyermekeket. Maga a napfény az optimizmus és a vitalitás szimbóluma. Jelképezheti a vihar előtti nyugalmat is - vagyis azt a békét, amelyet az életedben tapasztaltál, és amelyet a veszteséged okozta fájdalom megzavart.

Bár gyakori, hogy bűntudatot érzel amiatt, hogy a napfénybaba itt van veled, az elvesztett gyermek vagy születendő baba pedig nincs, a legtöbb esetben a napfénybaba a reményt képviseli a szülők számára.

„Az olyan kifejezést, mint a napfénybaba, gyakran a remény jelzőfényeként használják" - mondja Kiana Shelton, a Mindpath Health engedélyezett klinikai szociális munkása és női egészségügyi szakértője. „A kifejezés emlékeztethet az örömre és arra, amit az ember teste tett, valamint szolgálhatja a reményt, hogy ez nem történik meg újra."

Napfénybaba vagy szivárványbaba - mi a különbség?

A legtöbb ember jobban ismeri a szivárványbaba kifejezést, mint a napfénybabát, de bizonyos értelemben ezek ellentétek. A szivárványbabák olyan babákra utalnak, akik bármilyen terhességvesztés után születtek, beleértve a vetélést, a halvaszületést, a méhen kívüli terhességet, a petefészek ”meghibásodását”, a molaterhességet és a csecsemőveszteséget. Viszont a napfénybabák a hasonló terhességvesztés előtt született babákra utalnak.

Több kifejezés is született a veszteségek leírásához

A szivárványbabák és a napfénybabák nem az egyetlen kifejezések, amelyeket a különböző típusú veszteségek leírására használnak.

Íme, a leggyakrabban használt kifejezések:

• szivárványbaba: bármilyen típusú veszteség után született baba,
• napfénybaba: a terhesség elvesztése előtt született élő gyermek,
• angyalbaba: a terhesség, a szülés során vagy a terhesség után elveszített baba,
• alvó születésű: a halva született baba leírására használják,
• őrangyal/naplementebaba: a terhesség alatt elvesztett ikertestvér,
• napkeleti baba: a túlélő iker, ha az egyik iker a terhesség alatt elveszett,
• aranybaba: másik baba, amely a szivárványbaba után született.

Érzések kavalkádjában

Jellemző, hogy sokféle érzésed van a napfénybabáddal kapcsolatban. A legtöbb valószínűleg pozitív lesz, de gyakoriak a bonyolult érzések is. „Az embereknek sokféle érzésük lehet a napfénybabájukkal kapcsolatban, beleértve a reményt, a bűntudatot, a neheztelést és a csalódottságot, hogy még nincs testvérük" - mondja Dr. Costantini-Ferrando. Előfordulhat, hogy a fentieket egyszerre is megtapasztalod. Ez is normális.

A bűntudat az egyik legnehezebb érzés, ami felmerülhet. Gyakori, hogy bűntudatot érzel amiatt, hogy mennyire szomorú vagy a veszteséged miatt, tekintve, hogy van egy egészséges gyermeked (a napfénybabád). Úgy érezheted, hogy most nincs jogod panaszkodni - mondja Dr. Costantini-Ferrando. De ez valójában rendben van. „A másik gyermek utáni vágyakozás nem veszi el vagy csökkenti a már meglévő gyermek örömét, egyszerűen csak növeli azt" – véli Ferrando.

Azonban minden nehéz érzés ellenére meg kell próbálnod a napfénybabádat úgy kezelni, mint egy ”normális” gyermeket. Ha nagyon másként kezeled, mintha nem történt volna meg a tragédiátok, akkor az torzulásokat okozhat a gyermek életében és hosszabb távon neki és magadnak is árthatsz ezzel.

Szakértők tippjei a veszteség feldolgozásához

A veszteséggel való megbirkózás intenzív lehet, és úgy érezhetjük, hogy nincs kiút. De vannak dolgok, amelyek segíthetnek, hogy átvészeld ezt a kihívásokkal teli időszakot:

1. Fogadd el az érzéseidet!
„A legjobb módja annak, hogy eligazodjunk ebben a helyzetben, ha emlékeztetjük magunkat arra, hogy emberi lények vagyunk, és jogunk van megélni bármilyen érzelmet" - írja le Dr. Costantini-Ferrando. Nincs helyes vagy helytelen módja az érzéseknek, ha veszteségről van szó. „Fontos, hogy legyünk kedvesek önmagunkkal, valamint legyünk türelmesek és megbocsátóak, engedjünk az érzelmek hullámainak" - mondja. „Sokan megpróbálják elkerülni a kellemetlen érzéseket, például a bűntudatot vagy a szomorúságot, de ezek elismerése a legjobb módja annak, hogy elengedjük őket" - teszi hozzá Dr. Costantini-Ferrando.

2. Beszélj arról, hogy milyen elképzelésed volt a terhességről!
Terápiás hatású lehet, ha megosztod, mit reméltél a terhességtől. „Amikor ügyfelekkel dolgozom, gyakran fedezzük fel, hogy voltak olyan elképzeléseik arról, hogy milyen lesz a terhesség vagy a szülői élet, amelyeket soha nem mondtak ki hangosan" - mondja Shelton. „Bár igaz, hogy ezeknek az érzéseknek a megosztása fájdalmas lehet, mégis hasznos lehet, ha megosztjuk, mert így felszabadíthatjuk őket. Ezeknek az érzéseknek a kibontása segít normalizálni is őket. Semmi baj nincs azzal, ha még mindig arra gondolsz, hogy milyen elképzelésed volt a terhességedről” - biztosít Shelton.

3. Értsd meg, hogy a gyász nem lineáris!
Sokan azt gondolják, hogy a gyász lineáris: hogy rosszul érzed magad, majd fokozatosan jobban érzed magad. De ez általában nem így működik. „Lesznek jó és rossz napjaid, és számolnod kell néhány bukkanóval is az úton” - mondja Dr. Costantini-Ferrando. Az is előfordulhat, hogy nem mindenki érti meg, hogy a te sajátos gyászfolyamatod hogyan néz ki. „Tudjuk, hogy az emberek akaratlanul is mondhatnak bántó dolgokat és/vagy adhatnak kéretlen tanácsokat" - jegyzi meg Dr. Costantini-Ferrando. „Próbáld meg nem hagyni, hogy ez eluralkodjon rajtad."

4. Keress szakmai támogatást!
Nem kell egyedül végigcsinálnod ezt az egészet. Keress fel egy terapeutát vagy tanácsadót, aki a terhesség elvesztése utáni gyászra specializálódott. Különböző szakterületű terapeutákhoz juthatsz el, ha ilyen tartalmú weboldalakon keresgélsz. „Semmi rossz nincs abban, ha valaki mentális egészségügyi felfrissülést kap" - tanácsolja Sheldon. „Ha időt szánsz egy biztonságos térre, ahol feldolgozhatod a gondolataidat, az lehetőséget adhat arra, hogy gyorsabb ütemben haladj az érzelmeken és a küzdelmeken."

5. Szánj külön időt a napfénybabádra!
Végül ne felejts el időt szakítani arra, hogy együtt lehess a napfénybabáddal! „Gyógyító lehet együtt ünnepelni az életet, és átölelni a gyermeket, aki itt van veled” - javasolja Dr. Costantini-Ferrando. 

Forrás: parents.com