Testünk a szülés után
Élénk emlékként él bennem, hogy mikor a gyerek kicsusszant a hasamból, és odanéztem, láttam, hogy az egyik fele teljes mértékben plöttyedt, míg a másik oldalon még domborodott – ott volt a méhlepény. Addig is eszembe jutott sokszor, vajon mennyiben fog változni a testem a terhességtől és szüléstől, de akkor igencsak belém hasított a félsz, hogy ezzel a plötty hassal kell majd leélnem az életem.
Alapvetően nincs bajom azzal, ahogy végül is a testem változott, ahogy azt sem bánom, hogy maradt a hasamon némi felesleg, és szerencsére azóta a feszesség terén is jelentős javulás állt be. De lássuk bővebben, mire hathat a szülés és a terhesség a testünkön.
-
Nagy(obb) lábon élünk: Ha azt hitted, hogy a szülés után legalább a cipőd illeni fog a lábadra, hát, lehet, hogy nagyot tévedtél. Gyakori, hogy a kismamák lába a terhesség alatt fél, de akár egy egész számot is nő – és aztán nem is megy össze többet. Ez egyébként ugyanazoknak a hormonoknak köszönhető, amelyek a test egyéb ízületeit is ellazítják, hogy a baba majd kényelmesebben indulhasson útnak.
-
Izomtól duzzadó karok: Kilenc hónapig a hasadban hordtad a gyereket, most meg a karodban cipeled naphosszat. Ahányszor csak megemeled, az az izmaidnak olyan, mintha súlyzóznál. Épp ezért érdemes időnként átvenni a másik karra is a gyereket, nehogy a sokat használt kezedben az izom gondoljon egyet, és meghúzódjon. A másik jó kis karerősítő gyakorlat a babakocsizás, különösen vásárlás után, esetleg emelkedőn felfelé. Hogy a lépcsőzést már ne is említsem!
- Rugalmas hüvely: A hüvely fantasztikus szerv, ami elképesztő tágulásra képes a szülés során, hogy utat engedjen a kisbabádnak. Aztán viszonylag rövid idő alatt eredeti méretére húzódik ismét össze, ám ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy pont ugyanolyan lesz, mint szülés előtt. A legtöbb nő a szülés után három hónap elteltével érzi úgy, hogy hüvelye ismét a régi, ám sokan később is úgy érzik, van azért némi különbség. Ha sikerül visszanyerni a terhesség előtti súlyunkat, és rendszeresen tornáztatjuk intim izmainkat, azért ezen is lehet segíteni.
-
Szélesebb csípő: A terhesség során a medence pár centit tágul, hogy a babának nagyobb helye legyen, mikor világra akar majd jönni. Ugyanakkor az egyre növekvő méh a gerincünkre is hatást gyakorol, és ahogy nő a baba, úgy kerül máshová a súlypontunk. Jó hír, hogy a legtöbb nő csípője szülés után visszanyeri eredeti méretét, bár persze a rárakódott zsír esetleg vastagabbnak mutathatja. A törzs mélyebb izmaira ható gyakorlatokkal ezért a testrészért is sokat tehetünk.
-
Plöttyedt has: Bár a császármetszés nagy hasi műtétnek számít, ma már szerencsére a legtöbb helyen nem vágják át a hasizmokat a műtét alatt, csupán odébb tolják őket az útból. Miután a seb összeforradt, és letelt a hat hét regenerálódási idő, a császározott pocak ugyanúgy regenerálódik, mint a hüvelyi úton szült mamák hasa. Érdemes a hathetes gyermekágy után fokozatosan visszatérni a hasizomgyakorlatok végzéséhez, és ha külön feszesítésre vágyunk, használjunk közben némi plusz súlyt is.
-
Anyás mellek: ha megkérdezném, hogy mi az, ami a terhesség alatt hatalmasra nő, ám a baba születése után jócskán összemegy, nyilván a legtöbben azt vágnátok rá, hogy a has. Pedig a mellünkkel is ez történik. Kétségtelenül kisebbek lesznek szülés után, attól függetlenül, hogy szoptatunk-e vagy sem. Ez annak köszönhető, hogy a mell szövetei ekkor hajlamosak kissé megnyúlni, vagyis meglógni, ami ellen sokat tenni nem nagyon lehet. Persze, számít, hogy milyen állapotban vannak a mellkas izmai és az is, hogy milyen a melltartónk – egy jól kiválasztott darab csodákra képes.
- Vöröslő striák: Mázlista génkészletet örökölt az a nő, akin egy fia stria sem alakult ki a terhesség alatt. Legtöbben nem ússzuk ezt meg, és dacára bármilyen drága és jó marketinggel rendelkező kencének, bizony egyre inkább emlékeztetünk egy zebrára. No, nem a fekete-fehér csíkos fajtából, persze, mert ezek a terhességi csíkok inkább vöröslenek. A csíkok nemcsak a hasunkon jelenhetnek meg, de a mellen, sőt a fenéken is. Ha valaki attól félne, hogy emiatt már sosem hordhat bikinit, most megnyugtatnánk, a striák szerencsére idővel szép tempóban halványodnak majd, a végén talán egy-két árnyalattal ütnek csak el majd a rendes bőrszínünktől enyhe ezüstösséggel. Ezeket szégyellni szerintem felesleges, csak arról tanúskodnak, hogy már kihordtunk egy gyereket.
Ti milyen változásokat észleltetek még a testeteken a terhesség alatt és a szülés után?
Szilágyi Diána, 2011. november 14.
Babanet hozzászólások(21 hozzászólás)
A lábam nem nőtt, a mellem viszont, bár még totál elfogadható mértékben, de lóg egy pöttyet. A szoptatás alatt elvégeztem rajta a ceruzatesztet - ahogy szerintem nincs pasi, aki egyszer meg ne mérte volna magát egy vonalzóval -, hát vagy négy aláfért simán. Az már majdnem egy fél készlet!:D
A csípőm mindig is széles volt, dokim szerint engem a sors is arra teremtett, hogy gyerekeket potyogtassak. Striák a hasamon nem lettek, de a cicimen és a fenekemen igen. Hogy miért, amikor a hasam volt tényleg gigászi, azt nem tudom, pontosabban csak arra tudok következtetni, hogy onnan került előre a bőr a hasamra.:)
Jelentem, bár közvetve, de a szülés következménye az is, hogy olyan karikás a szemem, hogy szerintem a büdös életben soha nem fog elmúlni. Én csak pandamaci szemnek hívom.:)
A lábam az nagyobb lett, de ezt nem fogtam fel tragikusan, én örülök, ha új cipőt vehetek magamnak. :) Azért volt 1-2 darab, amit a mai napig sajnálok...
Nem csak jót írtam!
A lábam mindkét terhességgel kerek egy számot nőtt.Mindig max. 38as lábam volt, most meg csak nagy ritkán jön rám 39es cipi, inkább a 40es. Gáz!
Striák: totál szétszakadt a hasam sajnos bár nézzük a jó oldalát, ha bikinit nem is fogok soha felvenni, de legalább popsi, cici nem lett zebracsíkos. A hasam viszont tényleg gáz.
Sajnos nekem nem ment vissza a poci, mintha még mindig legalább félidős lennék, de ez azért van, mert az első császáromat elégé elszúrták, a másodiknál kerek másfél órát tartott mire hozzáfértek a gyermekemhez, annyira tele voltam összenövéssel, plusz van egy jó kis harántsérvem, így nem is tud összezáródni a hasfal. Műtét nélkül marad még a nagy pocak, mert műtét után már kizárt a harmadik baba és még nem tettem le róla teljesen...bilibe lóg a kezem...:-)
Cici: amúgy sem volt mini, de ne nagyon vettem észre méretcsökkenést, legfeljebb egy fél számot.
Hüvelyről nem tudok nyilatkozni két császár után.:-)
Izmos kar pipa.:-)
Csípő: ezzel nincs nagy gondom, nekem a has a mumus.
Persze fogyni azt nagyon kellene....érdekes, hogy vannak, akik a szoptatás alatt zuhanórepülésbe kezdenek és minden felesleg lemegy.
Nos, én egyik fiammal sem híztam sokat, max 10-11 kiló, de ebből pl Öcsisajt volt csak 4, tartozékokkal vagy 6...nekem az utána következő időszak volt horror, mert a levegővétel súlya is rajtam maradt.:-(((
Na, de majd jövőre már minden szép és jó lesz!!!
Sosem gondoltam volna,hogy vékonyabb tudok lenni három egymás utáni szülés után(minden évben egy gyerek),mint fiatalabb koromban.
Jó érzéssel tölt el,hogy jól érzem magam a bőrömben.Az akarat meghozza a gyümölcsét.Saját magamról tudom.95 kilósan szültem az első gyereket.Hazajöttem a kórházból 89 kg.Minden egyes kiló vérizzadás volt.Mire lefogytam,ismét terhes voltam.Itt már vigyáztam,csak 75 kilóval mentem szülni.A harmadik terhességemet 60 kilóról kezdtem,kb.70-72 voltam a 9. hónap végére.67 kilóról indultam.Ez volt a legnehezebb fogyás.hiába koplaltam egy deka sem mozdult meg,csak nagyon-nagyon nehezen.Persze arra nem volt,s nincs is időm,hogy napi 10 km-t fussak vagy 5 km-t ússzak napi szinten,mint "fénykoromban".
A 3. gyerek megszületése után,már két éve-na itt mértem le,mennyire megváltozik a szervezet.(Hormonálisan is.)
Szoptatásnál valóban meg lehet húzni a vállakat, kart, a sok tartástól, de hát úgyis váltogatja az ember.Egy éves kora körül meg úgyis olyan izgága h amikor már nehéz, akkor csak fekve lehet szoptatni.
Rugalmas hüvely..ahh, gondolná bárki h lehet vákuumos szülés után orvosilag igazoltam szűkebb hüvely??rémálom,gátmetszéssel párosítva,nem pár hét, hanem sok-sok hónap kell h újra normálisra táguljon.
Csípő:na, az már ennél szélesebb nem lehetett mint előtte:) világ életemben derékban 36-os, csípőben 42-es méretű voltam...
Szerencsés voltam, has-mell-stria ügyben viszont,cserébe az egyéb gondokért.Striám egy szál se lett, plöttyedt has sincs(ami már- oké h végeztem gyakorlatokat is-, de inkább genetikai lehet,mert nekem az első szülésem hosszanti császár szétvágott hasizmokkal)és bár a mellem kisebb is lett mikortól nem szoptatok és talán egy minimálisan meg is ereszkedett, de hát 30 felett nem is lehet olyan, mint 20 évesen, szóval összességében jól regenerálódott a testem.Nem mondom h vékonyabb, de kilóban kevesebb vagyok, mint a két szülés előtt.
A hasamra rátelepedett "Mihájka", és nem akar onnan lemászni, pedig tornázom és próbálok az étkezésre is oda figyelni. Az első terhességet 65kg-val, a másodikat 75kg-val indítottam, most vagyok 63kg, de remélem még egy kicsit lejjebb is megy.
A lábméretem 20éve nem változott, 35-ös most is, sőt néha még az is nagy.
A másik a kifordult köldök, illetve a köldöksérv, ami az elsô szülés után jelentkezett és azóta is megvan szépen. :)
Ezt látta már orvos??talán plasztikáztatni kéne/lehetne.Úgy értem h az ott annyira rugalmas h csak a szülés perceiben nyúlik akkorára, utána már azonnal húzódnia kell össze, nem maradhat ott nyoma.Én ráadásul vákuummal szültem, azt a hatalmas wc pumpa szerűséget is betették, de akkor se nyúlik ki úgy.
Többiek, szerintetek?
gátmasszázs témában nem tudok semmit mondani, de fenn tartom h attól sem maradhat semmi nyúlás.Gondolj bele h életünk során az "ott" hányszor nyúlik a sokszorosára mielőtt szülni megyünk..már ha érted h mire gondolok:)
akinek tágabb az inkább a belső részekre értendő, ahol már érezhetően az izom is szerepet játszik.Kíváncsi lennék h mit mond majd az orvosod,majd egy másik hasonló témájú cikkhez vagy akár ehhez megírhatnád.Még az jutott eszembe h esetleg méhelőreesésed lehet és amiatt érzed és tapasztalod azt, amit.