"Természetes" szülés
Azóta több orvosnál is voltam, de mindegyik azt mondta, hogy ezek a hegek, műtét stb. nem ok arra, hogy a következő gyereket császárral szüljem meg. Hát azt hiszem, hogy én nem merek már kockáztatni. Addig megyek amíg megértésre nem találok.
1998. május 4-én de. 11 körül mentem be a Kórházba folyó magzatvízzel. Orvosommal többször beszéltek telefonon, majd du. 4 körül megérkezett.
Nem nagyon tágultam. Anyukám is megérkezett és közölte, hogy ne hagyják szenvedni a gyereket erre bekötötték az infúziót. Aztán ígértek gyereket 9-re, majd felmerült a császármetszés gondolata. Ezt elvetették és inkább kinyomták belőlem a gyereket. A születés időpontja 22.55.
Addig egy szavamat nem hallották, de amikor a gyerek kijött, az fájt. Aztán kiderült, hogy miért: szakadt a méhszáj, mindkét hüvelyfal és a gát is a szélrózsa minden irányában. A varrás igen kellemetlen volt, de én akkor még örültem, hogy megúsztam a császárt.
6 hónappal később visszamentem az orvosomhoz, hogy nem megy a szex, mert nagyon fáj. Ö közölte, hogy menjek pszichológushoz. Erre persze azt hiszi az ember, hogy jó én vagyok a hülye, hát várunk és próbálkozunk. Ezzel jön a sok sírás, kudarc stb. Még szerencse, hogy a férjem nem hagyott el!
A szülésem után 1 évvel mentem egy másik orvoshoz, aki közölte, hogy fel van hegesedve a gát és hüvelyplasztikát fog csinálni. A műtét után elmondta, hogy altatásban, ellazult állapotban 2 ujjnyi széles volt a hüvelyem. A plasztika után 1 évvel, szülés után 2 évvel kezdett helyreállni házaséletem.
Azóta több orvosnál is voltam, de mindegyik azt mondta, hogy ezek a hegek, műtét stb. nem ok arra, hogy a következő gyereket császárral szüljem meg.
Hát azt hiszem, hogy én nem merek már kockáztatni. Addig megyek amíg megértésre nem találok.
S.Noémi Budapest
2002.06.06
