ÕssejttenyésztésKulcsfontosságú anyag a humán embrionális õssejtek tenyésztéséhez

A Kaliforniai Egyetem kutatói olyan eljárást fejlesztettek ki, amelynek segítségével a jelenleginél több embrionális őssejt tartható életben laboratóriumi körülmények között, ami a jövőben lehetővé teheti a sejtek nagy mennyiségben történő előállítását.

Az emberi embriókból nyert őssejtek képesek bármilyen sejttípussá fejlődni a megfelelő tenyésztési körülmények között, így rendkívüli jelentőségűek lehetnek olyan gyógyászati megoldásokban, ahol sejtek pótlására van szükség (ún. sejtterápia). A biztonságos sejtterápia megvalósításáig azonban még számos problémát kell megoldani. Ilyen például, hogy a legtöbb emberi embrionális őssejtvonal állati sejtekkel szennyezett, vagy az, hogy minél hosszabb ideig tárolják a sejteket, annál több hiba (mutáció) halmozódhat fel a genetikai állományukban. Ezen kívül mindeddig meglehetősen nehéznek bizonyult a még nem elkötelezett (differenciálatlan állapotú), különálló sejteket nagyobb mennyiségben is életben tartani.

Peter Donovan és Leslie Lock egy bizonyos fajta idegi növekedési faktort (neurotrophin) adtak a laboratóriumi őssejttenyészetekhez, majd megfigyelték, hogy a vegyületek milyen hatással vannak a sejtek túlélési esélyeire. A neurotrophinok az idegrendszerben normális körülmények között elősegítik a szövetek megmaradását. Amikor három különböző féle neurotrophin molekulát - agyi növekedési faktor (brain derived growth factor; BDGF), neurotrophin 3 (NT-3), neurotrophin 4 (NT-4) - adtak a sejtkultúrához, akkor azt tapasztalták, hogy a sejtek túlélési esélyei a harminchatszorosára növekedtek. \"Úgy tűnik, hogyha ezekkel az anyagokkal kezeljük a sejteket, akkor rövidebb idő alatt sokkal többet elő lehet állítani belőlük, és remélhetőleg mindez jóval kevesebbe fog majd kerülni\" - mondta Donovan.

A teljes cikk >> klikk