57 ezer abortusz

A KSH most elkészült felmérése szerint tavaly mintegy háromszor annyi volt az egészségi okokból nem vállalható vagy nem kívánt terhességek száma, mint az uniós átlag. Száz élve születésre 58500 (kis részben elkerülhetetlen) abortusz jutott. A térségben ez az egyik legrosszabb mutató, a cseheknél sokkal kedvezőbbek az adatok, nem beszélve a lengyelekről, ahol - valószínűleg a mély katolikus hagyományoknak köszönhetően is - lényegesen jobb a helyzet.

2003 első hat hónapjában mindössze 36 ezer gyermek született Magyarországon, azaz eleve ki van zárva, hogy megközelítsük a tavalyi 96 ezres születésszámot.
Valószínűleg ennek - indokolt - sokkoló hatása is közrejátszik abban a zavarban, ahogyan erre a hivatalos szervek reagálnak. Jellemző módon van egyfelől a terhesség elleni védekezés problémája, másfelől az abortuszok visszaszorítása - mintha e kettőnek nem volna köze egymáshoz. Bár már (újra) elég szigorúak a művi terhességmegszakítás feltételei, de az a megállapítás is igaznak tűnik, hogy olcsóbb a terhességmegszakítás, mint a fogamzásgátló.
Bár minden hivatalos megnyilatkozás az abortusz elkerülésének egyik legfontosabb útjaként tartja számon a fogamzásgátlók alkalmazásának szélesebb körű elterjesztését, régóta emlegetik e szerek ingyenessé tételét, az állam ezeket egyetlen fillérrel sem támogatja. Mi több: az elmúlt hetekben jelentősen emelkedett a tabletták és más fogamzásgátló szerek ára. A fogamzásgátlók támogatása "elvi probléma" is: bár számos elképzelést kidolgoztak már, ezek bevezetését nehezíti, hogy a nőgyógyászati szakmai kollégium - etikai és szakmai indokokra hivatkozva - nem akart ajánlatot tenni azon készítmények körére, amelyeket a kedvezményezettek közé javasol.
Szakmai "ügyetlenkedésről", esetleg pénzhiányról volna szó? Bármennyire kézenfekvőnek tűnnek is ezek az indokok, sokan inkább azt sejtik a vacillálás és tanácstalanság mögött, hogy a támogatást, illetve annak megtagadását "tudat alatt" népességszabályozási szempontok is vezérlik. Tavaly több mint 57 ezer terhességmegszakítást végeztek nem egészségi okokból. Ennek teljes árát a nők 43 százaléka fizette ki, míg a többieknél vagy lényegesen olcsóbban, vagy teljesen ingyen végezték el a műtétet. Így viszont már tényleg nehezen érthető, hogy a prevenciós eszközökért mindenkinek a teljes árat kell kifizetnie. Ha a prevenciót támogatná az állam, jóval olcsóbb lenne, mint a műtétek finanszírozása.
Nem szólva arról, hogy sokkal összetettebb kérdésről van szó, nemhogy egyszerű anyagi mérleget lehetne vonni.

 
Forrás: www.nol.hu