Terhesség és bárányhimlő
Bizonyos élethelyzetekben nagyon kockázatos megbetegedni bárányhimlőben. Ilyen élethelyzet a terhesség is, hiszen a fertőzés mind a várandós édesanya, mind a magzat számára fokozott kockázatot jelent. A védőoltás alkalmazása ezért különösen ajánlott a betegségen át nem esett, még terhesség előtt álló fiatal nők számára.
A tapasztalatok azt mutatják ugyanis, hogy azonos korú terhes és nem terhes nőket összehasonlítva bárányhimlős megbetegedés esetén a tüdőt érintő szövődmények kockázata az előbbiekben kb. tízszer nagyobb.
Azok a gyermekek, akik méhen belül vészelték át az anyai bárányhimlőt, bizonyos mértékben védettnek tekinthetők. Ám ezeknek a gyermekeknek nagy valószínűséggel övsömörük alakul ki csecsemőkorban vagy kisgyermekkorban. A megfigyelések szerint ezek lefolyása enyhe, antivirális kezelés nem szükséges, és a védettség a későbbiekben már tartós.
A bárányhimlő magzatkárosító kockázata a terhesség első három hónapjában jelentős, ilyenkor – a baba szervfejlődésének időszakában – ugyanis komplex, az idegrendszert, a látást, a hallást, a szívet, a végtagokat érintő, gyógyíthatatlan fejlődési rendellenesség alakulhat ki.
A harmadik hónaptól átvészelt anyai bárányhimlő magzati kockázata csekély. A születés körüli időszak jelent ismét nagy kockázatot a születendő gyermekre akkor, ha a kismama a szülés előtt öt napon belül vagy két nappal utána betegszik meg bárányhimlőben. Ilyen esetben ugyanis nagy vírusmennyiség juthat a magzatba, aki világra jön, még mielőtt az anya termelte ellenanyagokhoz hozzájutna. Ezeknek az újszülötteknek az esetében súlyos lefolyású fertőzésre lehet számítani 10-12 napos korban, mely megfelelő ellátás nélkül az esetek 30%-ában halállal végződik.
Nem ritka eset, amikor az újszülött a testvérétől kapja el élete első heteiben a bárányhimlőt. Ilyenkor a várható varicella mindenképpen kisebb kockázatú, mint a méhen belül szerzett. Lefolyását nagy mértékben befolyásolja az, hogy az édesanya volt-e már bárányhimlős és tud-e szoptatni. Ha védett és szoptat, akkor minden esély megvan arra, hogy az újszülött fertőzése enyhe lefolyású legyen, ha nem, akkor szükség lehet antivirális kezelésre. Utóbbi esetben az édesanya is kaphat bárányhimlőt, annak minden kockázatával.
A terhesség alatt kialakuló övsömör semmilyen kockázatot nem jelent a magzatra nézve, mert a vírus nem kerül a véráramba. A kismama szervezetében termelődő ellenanyag a későbbiek folyamán védőhatású lehet az újszülöttre, különösen akkor, ha a csecsemő szopik.
Az Avantgarde Group szervezésében Oltás vagy tűzoltás… címmel 2003. október 21 –én megrendezett kerekasztal-beszélgetés a fertőző gyermekbetegségekről és megelőzésükről háttéranyaga.
A beszélgetés szakmai résztvevői voltak:
- Csiszár Lászlóné, a MAVE titkára a fertőző gyermekbetegségekkel kapcsolatos védőnői tapasztalatokról.
- Dr. Mészner Zsófia, gyermekinfektológus a bárányhimlő szövődményeivel és megelőzésével kapcsolatos közhiedelmekről és tévhitekről.
- Dr. Lintner Ferenc, szülész-nőgyógyász a fertőző gyermekbetegségekről a várandósság idején.
- Prof. Dr. Budai József, csecsemő és gyermekorvos, a fertőző betegségek szakértője a védőoltásokról szerzett 50 évnyi tapasztalatokról.
