Táplálkozási alapelvek várandósság alatt

A várandósság alatt a fokozott anyagcsere, és a magzat szükségletei miatt megnövekszik a várandósok vitamin-, és ásványi-anyag igénye is. A megfelelő étkezési szokások kialakítása már a fogamzást megelőző időszakban is nagyon fontos, mert így tud az egész szervezet megfelelő állapotba kerülni az új élet fogadására. Manapság már egyre többen táplálkoznak egészségesen, ezért sok esetben különösebb életmódbeli-étrendbeli változtatásra a várandós időszakban sincsen szükség. Az a régi meggyőződés, amely szerint „a kismamának kettő helyett kell táplálkoznia” már régen megdőlt, és sokkal inkább arra kell helyezni a hangsúlyt, hogy a táplálkozás mind mennyiségileg, mind minőségileg megfelelő legyen. Nem elég tehát, sokszor pedig kifejezetten káros pusztán a mennyiségre helyezni a hangsúlyt. A túlzott súlygyarapodás szülészeti és magzati kockázatai bizonyos kórképek vonatkozásában jól ismertek. A súlygyarapodást tekintve maximum 10-15 kg tekinthető normálisnak. Egy átlagos testalkatú, nem várandós nő, napi energiaszükséglete 1800-2200 kalória között van. Ez az érték a terhesség alatt hozzávetőleg 300-350 kalóriával növekszik meg. Természetesen az elégtelenül táplálkozó, rosszabb szociális körülmények között élő asszonyoknak is nagyobb az esélyük bizonyos kóros magzati állapotok (pl. magzati növekedési elmaradás) kialakulására. A megfelelő étrend, a rendszeres, előírás szerint végzett testmozgás, különböző tornagyakorlatok segítenek elkerülni a túlzott súlygyarapodást, és biztosítják a jó erőnlétet is.

 

A táplálkozás során a szükséges szénhidrátokat a kenyérből, rizsből, és egyes zöldségekből (pl. burgonya) veheti fel a kismama. A kalóriaszükségletnek legalább a felét ilyen táplálék útján javasolt elfogyasztani. Megjegyzendő, hogy az édességek, sütemények nagy kalóriatartalmúak, viszont kevés rostot tartalmaznak, így azokat érdemes kerülni. A fehérjék bevitele a vérképzéshez és magzat fejlődéséhez is rendkívül fontos. Ez tejtermékek (joghurt, sajtok, túró) és húsok (főleg „fehér húsok” – csirke, hal) fogyasztásával biztosítható. A tejtermékeknél főleg a „natúr”, édesítőszert nem, vagy csak alig tartalmazó készítményekre kell helyezni a hangsúlyt. A várandósság alatt természetesen törekedni kell a zsírszegény táplálkozásra. A várandós lehetőleg úgynevezett telítetlen zsírsavakat (növényi olajok) tartalmazó ételeket fogyasszon, illetve azzal főzzön. Az élelmi rostok, a rost-dús táplálkozás nagyon fontos a székrekedés megelőzése, és a megfelelő bélműködés fenntartása szempontjából.

 

A zöldségek és gyümölcsök fogyasztása kiemelkedően jelentős, azok rost, vitamin és ásványi-anyag tartalma miatt. Különös hangsúlyt kell fektetni azonban, a megfelelő tisztításra, mert a szennyezett (tartósítószerekkel, egyes esetekben állati ürülékkel) zöldségek-gyümölcsök fertőzés forrását képezhetik. Gyümölcsöket elsősorban a reggeli-délelőtti órákban javasolt fogyasztani. Narancsból, grapefruit-ból frissen facsart, nem édesített italokkal a folyadékigény, és a rostszükséglet jelentős része is fedezhető. Kerülni kell a szénsavas italok, tartósítószereket tartalmazó üdítők fogyasztását, mert azok puffasztó hatásuknál fogva kellemetlen panaszokat, felfúvódást okozhatnak. A várandós időszak alatt szénsavmentes ásványvizek fogyasztása javasolt elsősorban. Természetesen a vitaminok és ásványi-anyagok bevitelét, amelyek a csont-, és vérképzéshez, valamint minden sejt működéséhez szükségesek, nem lehet teljesen fedezni csak a természetes táplálékok elfogyasztásával, és bizonyos hiányállapotok alakulhatnak ki még kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozás esetén is, különösen a téli hónapokban. Egyes veszélyeztetett terhességekben (ikerterhesség, fiatalkorúak várandós állapota, vegetáriánusok, drog-, vagy rendszeres alkoholfogyasztók) azonban még a normál várandósságnál is fokozottabb a vitamin-, és ásványianyag-igény. Ezekre az állapotokra, megoldást jelenthetnek, a multivitamin-készítmények, amelyek összetételét a legújabb nemzetközi szakirodalmi adatok (ENSZ Világegészségügyi Szervezete – WHO), és a magyarországi orvosi ajánlások, protokollok figyelembevételével állították össze. Ezzel biztosított, hogy minden összetevőből a megfelelően szükséges, és biztonságos napi mennyiséget tartalmazzák. Az összetevők között különösen jelentős a folsav, amely tudományos bizonyítékokkal alátámasztottan alkalmas bizonyos magzati fejlődési rendellenességek (pl. velőcsőzáródási rendellenességek) előfordulásának csökkentésére. Vassal együtt alkalmazva a vérképzés folyamatára is pozitívan hat, így a vérszegénység kialakulása is megelőzhető. Ismert, hogy a várandós időszak alatt a pajzsmirigy is fokozottabban működik, ezért megnövekszik a szervezet jódigénye. Statisztikai adatok szerint Magyarország lakosságának mintegy 80%-a jódhiányos területen él. Tudományos közleményekben igazolt, hogy a gyermekkori értelmi fejlődési zavarok okai között, az éhezés után a jódhiány a második leggyakoribb. Jódhiányos állapotban a spontán vetélés, és a koraszülés kockázata is emelkedik. Az elégtelen jódbevitel az újszülött ideg-, immun-, és csontrendszerének fejlődését is hátrányosan befolyásolja. Mivel nem mindegyik multivitamin-készítmény tartalmaz jódot, célszerű megnézni az összetételt, és szükség esetén jódtablettával pótolni a hiányt. Természetesen a multivitamin-készítmények valamennyi összetevője igen fontos mind a várandós időszakban, mind a fogamzást megelőzően. Még a szülést követő gyermekágyas időszakban, és a szoptatás ideje alatt is nagy a készítmények alkalmazásának jelentősége.

 

 

A cikk megjelenését a  tamogatta.