Mellrák és várandósság
A rák diagnózisa nehéz döntés elé állítja a várandós nőt, mert a kezelések árthatnak a fejlődő magzatnak. Ennek ellenére kutatók most azt ajánlják, a daganatos terhes nők rákkezelése a lehető legkevésbé térjen el a szokásostól.
Sibylle Loibl és kutatótársai 313 mellrákos állapotos nőt követtek nyomon, hét éven át. A nők életkora 23 és 47 év között volt, 23 százalékuk a terhességük első, 42 százalékuk a második, 36 százalékuk pedig a harmadik trimeszterében járt. Az alkalmazott kezelések között a várandós nők egy részénél kemoterápia is szerepelt.
A vizsgálat során 29 nő döntött úgy, hogy megszakítja a terhességet, két baba a születést követően meghalt - írja az InfoRádió. Kissé nagyobb volt a koraszülöttek aránya azoknál, akik nem kaptak kemoterápiát, míg a babák átlagosan kicsit nagyobb súllyal születtek, amikor az anya kemoterápiában részesült.
A veleszületett rendellenességek aránya némiképp nagyobb volt a kemoterápiát kapott és az abban nem részesült anyák babáinál is a szokásos adatokhoz képest. Az átlagnépesség körében e rendellenességek aránya egy-három százalék, ám Loibl szerint a követésben szereplő nőknél ez az arány magasabbnak bizonyult.
A tanulmányban részt vevő nők átlagos túlélési ideje 55 hónap volt. A szakemberek eredményeik alapján azt ajánlják a várandós rákbeteg nőknek, hogy folytassák terhességüket.
