Ha a magzat szíve dobog, több vére termelődik
Egy lépéssel közelebb kerültek az olyan hematológiai megbetegedések gyógyításához az orvosok, mint a leukémia vagy a sarlósejtes vérszegénység. Amerikai kutatók két csoportja közel egy időben tett olyan felfedezéseket a magzati vérképzéssel kapcsolatban, amelyek elősegíthetik a különböző, vérsejtekkel kapcsolatos betegségek kezelését.
„Az embrionális szívverés hatását tanulmányozva közelebb kerültünk ahhoz, hogy a petricsészében is elő tudjunk állítani vérsejteket embrionális sejtekből.” – mondta Dr. George Daley, a Harvard Orvosi Egyetem és a Bostoni Gyermekkórház munkatársa, akinek tanulmánya a Nature magazinban jelent meg.
„Megfigyeléseink során az embrionális fejlődésben biomechanikai erőkre váratlan mértékű hatását rögzíthettük.” – állapította meg Guillermo Garcia-Cardena, a Bostoni Brigham és Női Klinika tudósa.
Az őssejtek a test azon sejtjei, melyek képesek differenciálódni bármilyen más sejtre, ideg, csont, izom, vagy akár vérsejtre is - olvasható a Reuters cikkében. A fogantatás utáni napokban az embrió teljes egészében őssejtekből épül fel, így biztosítva, hogy bármilyen szerv és szövet alakulhasson ki benne fejlődése során.
Daley csapata azt vizsgálta, hogy a súrlódás és a folyadékáramlás okozta stressz miképp hat az egerek embrionális őssejtjeiből képződő vérsejtek fejlődésére. A kutatás eredményei szerint ezek az erők elősegítik a vérképződést és a különleges típusú vérsejtek képződésének mennyiségére is jó hatással vannak. Azoknál az egérembrióknál, melyeknél egy mutáció miatt a szívverés beindulása késett, a progenitor (elő)vérsejtek mennyisége is kevesebb volt.
Egy másik, független kutatás során Dr. Leonard Zon, a Harvard és a Bostoni Gyermekkórház munkatársa vezetésével is hasonló eredményre jutottak a kutatók. Ez a vizsgálat a zebradániók embrionális szívműködését tanulmányozta. Azért erre a fajra esett a tudósok választása, mert embrióik áttetszőek, így egyszerűbb a megfigyelésük is.
„Valódi aortákat és őssejteket figyelhettünk meg élő, gerinces embriókban” – számolt be róla Zon.
A Cell szaklapban publikált tanulmányban arra a következtetésre jutottak, hogy a nitrogén-oxid szint, mely a véredények fejlődésében játszik kulcsszerepet, megemelkedik, ha a vér áramlani kezd.
A szívveréssel vagy vérkeringéssel nem rendelkező embrióknál sokkal kevesebb vérsejtté képződő őssejtet találtak. A kutatók szerint a nitrogén-oxid egyfajta jelzésként szolgál, mely a vérsejtek képződésére készteti a szervezetet.
A szerzők lehetségesnek tartják, hogy azok a gyógyszerek, amelyek utánozzák az embrionális vérkeringés hatásait, vagy amelyek hatással vannak a nitrogén-monoxid szintre, elősegíthetik a vérsejtekkel kapcsolatos betegségek gyógyítását.
Szilágyi Diána, 2008. augusztus 12.
