Élet az anyaméhben

 
Mit tudtak meg a tudósok arról a legcsodálatosabb kilenc hónapról – és mit jelent ez az anyáknak

 
A Time magazin legutóbbi száma új összeállítással lepte meg olvasóit, különös tekintettel a kismamákra.

Az „Élet az Anyaméhben” című cikk szerzője, J. Madeleine Nash, írásában még a laikus számára is közérthetően és szemléletesen követi nyomon a petesejt fogamzástól-megszületésig megtett útját, mutatja be az egyedfejlődést. Összehasonlítja a ’60-as évek forradalmi vizsgálati módszerét, az akkor még kezdetleges ultrahang vizsgálatot a jelenkor legkorszerűbb vizsgálati módszereivel.

Az új kutatási módszerek, a korszerű technika és technológia lehetőséget ad arra, hogy már a méhen belüli fejlődés során felismerjünk, és kiküszöböljünk, illetve gyógyítsunk különböző rendellenességeket, betegségeket, úgy, hogy az örökletes okokat is feltárjuk.

Utóbbiak közül a legújabb módszer az, amikor a CT, MRI és egyéb vizualizációs technikákkal kapott kétdimenziós képet egy speciális, vektorgrafikai eljárásokon alapuló számítógépes szoftver segítségével háromdimenzióssá alakítják. A CT különösen alkalmas a csontozat ábrázolására, az MRI pedig a lágyabb szövetekére, így a valóságnak tökéletesen megfelelő és esztétikailag is megdöbbentő képek alapján szinte rétegről-rétegre, szervről-szervre alapos vizsgálatnak tudják alávetni az anyaméhben fejlődő magzatot.

Ez az eljárás lehetővé teszi, hogy az orvos minél korábban felismerje a súlyos genetikai rendellenességeket, és amennyiben indokolt, a terhesség esetleges megszakítását javasolja. Ám ugyanez a technológia ütőkártya lehet az abortuszellenes szervezetek és az egyház kezében, akik szerint az élet a fogantatás pillanatában kezdődik, így senkinek nincs joga beavatkozni a teremtés folyamatába.

Ma már egyre többet tudunk arról a kilenc hónapról, mely életünket alapvetően meghatározza. A kutatások során végzett vizsgálatok eszköztárába tartozik a génkutatás, génterápia, és a méhen belüli diagnosztika is. A tudósok figyelemreméltó eredményekkel rendelkeznek azoknak a kémiai anyagoknak hatásmechanizmusairól, amelyek a magzati fejlődést irányítják. A kutatások már a gének és molekulák szintjén is folynak. Lassan teljesen feltérképezik az ember genetikai állományát. Az is ismeretes, hogy az emberi magzat fejlődésében a természet ugyanazokat az eszközöket használja, mint bármelyik más élőlény esetében.

Egy vizsgálat folyamán azt figyelték meg, hogyan működik a méhlepény, hogyan védi meg hathatósan a magzatot. Kiderült, hogy a kezdetleges placenta sejtjei nagyon agresszíven viselkednek a beágyazódás folyamán, hasonlóan a daganatos sejtekhez. Ugyanis ezek a sejtek behatolnak a méhfalba, és felváltják a méh artériáit körülölelő anyai sejteket. Így csapják be az anyai szervezet immunrendszerét, hogy az tolerálja az embriót, és ne lökje ki magából, mint idegen szövetet.

Egy vitatott hipotézis szerint pedig a placenta azért választja ki a reggeli rosszulléteket is okozó hormont, mert így ugyan drasztikus módon, de épp ezért nagyon hatékonyan tud gondoskodni arról, hogy semmilyen káros vagy mérgező anyag ne juthasson el az embrióhoz a fejlődés szempontjából legkritikusabb első három hónapban.

Szerencsére már szinte mindenki tisztában van azzal, hogy milyen fontos szerepet játszik az anya környezete, életmódja születendő gyermeke fejlődésében. Az olyan betegségek, káros anyagok, környezeti tényezők és hatások, mint a rubeola, a cytomegalo-vírus, a dohányzás, a kábítószer, az alkohol, a stressz, egyes vegyi anyagok, de még a légszennyezés és a nehézfémek is károsíthatják a magzatot. Rendkívül fontos szerepe van az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozásnak, valamint bizonyos vitaminok, ásványi anyagok megfelelő bevitelének.

Kísérleteket végeztek például az egyes vitaminok túladagolásának hatásairól. Így bebizonyosodott, hogy az A vitamin, mely az embrió látószerveinek és idegrendszerének fejlődéséhez elengedhetetlen, bizonyos mennyiség felett mérgező lehet. Amy Ogle, táplálkozástudós és Dr. Liza Mazzullo, szülészorvos arra figyelmezteti a leendő anyákat, hogy tartózkodjanak az olyan A vitaminban gazdag ételektől, mint a libamáj vagy a csukamájolaj. Az A vitamin túladagolása ugyanis, amint arra rámutatnak, károsítja a koponyát, a szemeket, az agyat és a gerincet is, valószínüleg azért, mert ez a vitamin közvetlenül lép kapcsolatba a DNS-sel, így befolyásolja az érintett gének működését.

És az anyaméhben fejlődő életre leselkedő veszélyek sorának még nincs vége. Nemcsak a külvilágból érkező hatások fenyegetik, de az anyai szervezet hormonjai is. Terhes patkányokon végzett kísérletekből az derült ki, hogy a magas vércukorszinttel rendelkező anyától született nőstény utódok szokatlanul magas hajlamosságot mutattak a terhességi cukorbetegség kialakulására. Ezek a nőstény patkányok megfelelő mennyiségű inzulint állítottak elő, egészen addig, amíg meg nem termékenyültek. Ebben az esetben a vércukor szintje megemelkedett, mivel anyjuk magas vércukorszintjük miatt még a méhen belüli életben károsodott hasnyálmirigyük. A második generációs nőstény utódok hajlama a terhességi cukorbetegségre még magasabb volt, és minden következő generációval egyre nőtt.

Egyes kutatók más összefüggéseket is megfigyeltek. Dr. David Barker, az angliai Southamptomi Egyetem járványtani tanszékének vezetője szerint azok az emberek, akik születésükkor kicsik voltak, kevesebb vesesejttel rendelkeznek, így egy esetleges betegség során hajlamosabbak a veseelégtelenség kialakulására. Ugyanez igaz a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeire is. A kissúlyú újszülötteknek nagyobb az esélye arra, hogy későbbi életük folyamán cukorbetegség alakuljon ki náluk, mivel hasnyálmirigyüknek több munkára van szüksége ugyanazon mennyiségű inzulin előállítására.

A kutatók munkájának köszönhetően egyre több gyermek juthat túl biztonsággal a magzati fejlődés kritikus első hónapjain. A gének közötti hatásokról és a terhesség alatti fejlődésről szerzett egyre növekvő tudás egyszerre ad okot a reményre és a nyugtalanságra is. Nyugtalanságra, mivel az anya és a magzat egészsége sokszor sajnos politikai érdekektől függ. Reményre, hogy talán értékrendünk megváltoztatásával elkerülhető a születési rendellenességek és a felnőttkori megbetegedések nagy része.

Szilágyi Diána

Az összeállítást az alábbi linken olvashatjátok angolul:

http://www.time.com/time/covers/1101021111/story.html

Megdöbbentő képek a méhen belül fejlődő életről:

http://www.time.com/time/covers/1101021111/how.html