Az ultrahangos vizsgálat hatása a magzatra

A legfrissebb kutatások eredményei is azt igazolják, hogy a terhesség alatt többször ismételt ultrahangos szűréseknek nincsenek káros hatásai a fejlődő magzatra.

Az emberi fül számára hallható hangtartomány (16 és 16 ezer Hz között) feletti rezgésszámú hangot ultrahangnak nevezzük. A szülészeti gyakorlatban a 3,5 MHz hullámokat használják, amelyeknek fontos tulajdonságuk, hogy a határfelületekről visszaverődnek. A felvételeken a folyadék fekete árnyékként, míg a többi képlet ritkább-sűrűbb fénypontok formájában jelenik meg, így láthatóvá válnak a magzat szervei. Az ultrahangot már több mint 30 éve sikeresen használják a terhesség alatt a magzat egészségi állapotának felmérésére. Azonban a közelmúltig vita volt a szakemberek között a tekintetben, hogy a vizsgálat sorozatos ismétlése milyen mértékben hozható kapcsolatba egyes fejlődésbeli rendellenességekkel.

Most viszont megnyugodhatnak az állapotos édesanyák, ugyanis a legfrissebb kutatások eredményei szerint a terhesség alatt többször ismételt ultrahangos szűréseknek nincsenek káros hatásai a fejlődő magzatra.

Ausztrál tudósok 1993-ban kezdték el vizsgálni, hogy az ultrahang okozhat-e bármiféle fejlődésbeli visszamaradottságot. A kutatás keretein belül 2700 gyermeket vizsgáltak meg. A csoport fele a méhben töltött idő alatt csak egy ultrahangos vizsgálaton esett át, míg a másik 50%-ot többször (maximum ötször) vizsgálták ilyen módszerrel. Ezután megfigyelték a gyermekek fejlettségét egy-, két-, három-, öt- és nyolcéves korban. Azt tapasztalták, hogy a gyermekek termete, beszéde, nyelvhasználata és idegrendszere mindkét vizsgálati csoportban ugyanolyan mértékben fejlődött. Nem igazolódott be továbbá az a régebbi feltételezés sem, hogy a sokszoros terhességi ultrahang megnöveli a balkezes gyermekek számát.

Országonként eltérő, hogy hány kötelező ultrahangos szűrésen kell átesniük a kismamáknak. A terhesgondozás során Angliában kettő, Magyarországon négy alkalommal történik ultrahangos vizsgálat, ahol ellenőrzik, hogy a magzat a korának megfelelően fejlődik-e, valamint egyéb vérvizsgálatokkal kiegészítve kizárják bizonyos fejlődési rendellenességek (pl. Down-kór, nyitott gerinc, vízfej stb.) gyanúját. Abban az esetben, ha a vizsgálatok bármiféle eltérést regisztrálnak, további ultrahangos szűrések válhatnak szükségessé.

A köztudatban még sokan keverik a röntgensugárzást az ultrahanggal, és sok kismama tart attól, hogy a vizsgálatokkal rosszat tesz születendő gyermekének. És mivel minden kismama aggódva gondol terhessége alatt arra, hogy vajon milyen eredményei lesznek az egyes vizsgálatoknak, és főleg mi az, amire esetleg nem derül fény, a jelen kutatás eredményei megnyugtathatják őket. A rendszeres szűréseken kívül azonban figyelniük kell arra is, hogy az ultrahangos vizsgálatot végző szakember megfelelő képesítéssel és felszereléssel rendelkezzen, valamint pontosan ismerje fel a felvételeken az esetleges komplikációkat.